Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

Szerzői jog 109 a felperes által rádión való közvetítését tehát megtiltani jogosult volt. Úgyszintén joga van arra is, hogy hanglemezeire a felperes által sérelmezett feliratokban foglalt szerzői jogi korlátozásokat a rádiókkal szemben felállítsa. Ezek szerint vizsgálandó és eldöntendő volt az a kérdés, hogy az 1921 : L1V. tc-ben foglalt szerzőjogi törvény, az 1922 : XII. tc-ben foglalt berni nemzetközi egyezmény, illetve az 1931 : XXIV. tc-ben foglalt római nemzetközi egyezmény értelmében lehet-e az előadó művészeknek művészi teljesítményükről készült hanglemezeit rádió útján való közlésre engedély nélkül felhasználni. Nyilvánvaló, hogy a Szjt. megalkotása idején a rádió elterjedésével a törvényhozó nem számolhatott. Bizonyos azonban az, hogy a Szjt. 8. §-ában meghatározott művészi tevékenységet a grammofon szempontjából a törvény védelemben kívánta részesíteni, amikor kimondotta, hogy az előadó művészi tevékenységével létrejött mechanikai előadás céljára szolgáló készüléket (6. §. 9. pont) alkalmazásnak (adaptálásnak) minősíti és az eredeti művekkel egyenlő védelemben részesíti. Ez a törvényes rendelkezés tehát a mechanikai előadás céljára szolgáló készüléket pl. hanglemezt részesíti védelemben. A védelem mérvét a Szjt. 45— 58. §-ok rendelkezései szabják meg. E rendelkezések a hanglemezt ugyanolyan védelemben részesítik, mint amilyen védelemben részesíti a Szjt. az írói művet. A nyilvános előadás szerzői jogát a Szjt. a harmadik fejezetben, a 49 — 59. §-ok rendelkezéseiben szabályozza. Csupán a színművek, zenés színművek és zeneművek szerzőinek biztosít müveik nyilvános előadására kivételes szerzői jogokat, A fejezet címe „Színmüvek, zenés színmüvek és zeneművek nyilvános előadása." E fejezet rendelkezései tehát e három műfajra vonatkoznak. A Szjt. 49. §. rendelkezésében a színmüvek, zenés színművek és zenemüvek nyilvános előadása van védve és a szerzőknek adja meg e művek nyilvános előadásának kizárólagos jogát. A Szjt. 51. §. hivatkozik a Szjt. 8. §-ára és kimondja, hogy a Szjt. 8. §-ában felsorolt müvek nyilvános előadására, amennyiben azokat színműveknek, zenés színmüveknek vagy zenemüveknek lehet tekinteni, — a felhasznált eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül — szintén e művek szerzőjének van kizárólagos joga. Az 52. §. rendelkezése szerint ez a jog kiterjed a Szjt. 6. §. 9. pontjában meghatározott mechanikai előadásra is.