Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

108 Magánjog joghatálya nincs és a felperes e tiltó, illetve korlátozó rendelkezé seknek nem tartozik magát alávetni. Indokok: Nem volt vitás, hogy az alperes gyártja és hozza forgalomba a „His Masters Voice" márkájú hanglemezeket. Az alperes a felperessel létesített korábbi megállapodás alapján a hanglemezeket évek óta kölcsönképen a felperes rendelkezésére bocsátotta rádió útján való közlésre, azokat a felperes rádió útján közölte is, az alperes ezért soha jogdíjat nem kért és nem kapott. 1934. augusztus 2-án azonban az alperes közölte levélben a felperessel, hogy e hanglemezeknek a rádió útján való közvetítését megtiltja, ha pedig azokat a felperes rádión mégis közvetítené, szerzői jogbitorlás miatt bírói jogsegélyt vesz igénybe. Nem volt vitás, hogy az alperes hanglemezeire újabban oly értelmű felírást alkalmaz, amely szerint a hanglemezeknek a rádió útján való előadása tiltva van. A felperes keresetében kérte ítéletileg kimondani, hogy az alperesnek nincs joga hanglemezeinek a magyar rádió útján való nyilvános előadását megtiltani, illetve rádió közvetítését az ő engedélyétől függővé tenni. A hanglemezekre az alperes által vezetett oly értelmű feliratnak pedig, mely szerint a hanglemezeknek rádió útján való nyilvános előadása tilos lenne, vagy pedig ez csak bizonyos külön ellenszolgáltatás fejében engedtetnék meg, vele szemben semmiféle joghatálya nincs. Az alperes kérte a kereset elutasítását. Jogi álláspontjának az a lényege, hogy az előadó művészt az általa bejátszott grammofonlemezek nyilvános előadása tekintetében ugyanazon szerzői jogi védelem illeti meg, mint a hanglemezre vitt művek szerzőit. A bejátszott hanglemezeknek rádió útján való közlése, akár többszörösítésnek, akár közzétételnek, akár nyilvános előadásnak tekintetik is ez, a bejátszó előadó művész engedélyéhez van kötve, a hanglemez e téren is védve van és a bejátszó előadó művész engedélye nélkül rádió útján való közlés a Szjt. rendelkezéseibe ütköző bitorlás. Minthogy az összes szerzői jogokat s így az ezekből folyó engedélyezési jogot is, a hanglemezeibe bejátszó előadó művész a hanglemezt felvevő gyárra, az alperesre ruházta át, — amit felperes vitássá nem tett s így a törvényszék tényként megállapít, — a rádión való közlési jog és annak engedélyezése őt illeti meg, az általa gyártott és forgalombahelyezett hanglemezeknek