Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

76 •Hiteljog 851. folyam között mutatkozik, amikor a felperes a papírokat a fent kifejtettek szerint kártérítési jogának megóvása, illetve megalapozása céljából eladni lett volna köteles. A m. kir. Kúria a felperest felülvizgálati kérelmével elutasítja; ellenben a perújító alperesek csatlakozási kérelmének részben helytad és a fellebbezési bíróság ítéletének részben megváltoztatásával a perújítással megtámadott alapperbeli ítéletnek a kereseti tőke és kamatok tekintetében marasztaló rendelkezésének egészben való hatályon kívül helyezésével a felperest keresetével elutasítja és őt végrehajtás terhével kötelezi, hogy a perújító alpereseknek 3099'50 (háromezerkilencvenkilenc egész 50 század) effektív dollártőkét és ez után 1924. évi július hó 3. napjától 1925. évi december hó 4. napjáig, 'továbbá 1926. évi február hó 18. napjától a kifizetés napjáig 5%-os kamatot fizessen. Egyebekben azonban a perújító alpereseket csatlakozási kérelmükkel elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság az általa megállapított és erészben meg nem támadott abból a tényállásból, hogy a perújító alperesek a felperes és az I. rendű alperes között 1924. évi június hó 6. napján kötött és B) alatt csatolt kötlevélben meghatározott szolgáltatás tekintetében a felperestől utólagos teljesítésre határidőt kifejezetten nem kértek és hogy az alapperbeli ítélet — minthogy „exekutív eladással fenyegetni", és „erre" „utólagos teljesítési határidőt engedélyezni" kitételek önmagukban véve nem szükségkép jelentik az utólagos teljesítési határidő engedélyezésére vonatkozó kérelemhiányt — a fennebb megjelölt perújítási okul felhozott ténynek megállapítására és az ebből vonható jogi következmények vizsgálatára az M) alatt csatolt táviratban, valamint az I) és K) alatt csatolt levelekben foglalt utólagos teljesítési határidő engedélyezésének kérdésével kapcsolatban ki nem terjedt, — az ítéletében felhozott egyéb indok tekintetbevételével is helyes okfejtéssel állapította meg, hogy a perújító alperesek a perújítási keresetükben az alapperben elő nem adott erre a tényre és arra a tényre vonatkozóan, hogy a szóbanforgó részvények tőzsdei árfolyama időközben jelentékeny mérvben hanyatlott, olyan bizonyítékokat hoztak fel, amelyeket az alapperben nem használtak és amelyek részükre az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezhettek, ebből kifolyóan a fellebbezési bíróság azzal, hogy az ítéletének helyes értei-