Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

SZ. Vétel 77 mezése szerint a Pp. 563. §. első bekezdésének 11. pontja alapján az alperesek perújításának helytadott, eljárási jogszabályt nem sértett és így a felperesnek ide vonatkozóan előterjesztett felülvizsgálati panasza alaptalan. Minthogy pedig az osztrák általános kereskedelmi törvény 356. §-ában foglalt rendelkezés a magyar kereskedelmi törvény 354. §-ában foglalt rendelkezéssel nemcsak lényegben, de még a szövegében is azonos és minthogy e szakaszok helyes értelmezése szerint a késedelmes félnek, mint a törvény szövegében előforduló „engedni", illetőleg „gewáhren" szó mutatja, az utólagos teljesítésre szolgáló határidőnek kitűzését kérnie kell, nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a vevő fél — az l/rendű alperes — az áruátvételt 1924. évi június hó 16, napján megtagadta és erről az eladó felperest értesítette, az ő, azaz az I. rendű alperes kérelme nélkül az eladó felperes által egyoldalúan 1924. évi június hó 30. napjáig, illetőleg az árverés időpontjáig, azaz 1924. évi július hó 3. napjáig, kitolt utólagos teljesítési határidő az I. rendű alperessel szemben nem joghatályos. Ennélfogva — tekintettel arra, hogy az F/4—F/13, alatt csatolt b.—i értéktőzsdei árfolyamlapok, valamint B) alatt csatolt b,—i értéktőzsdei árfolyamkimutatások szerint a szóbanforgó részvényeket illetőleg is az akkor volt gazdasági viszonyok folytán az értékpapírárfolyamok rendkívül nagy változásoknak voltak alávetve és a szóbanforgó részvények átvétele megtagadásának napját követő időponttól, azaz 1924. évi június hó 17. napjától kezdődően e részvényeknek 1924. évi július hó 3. napján történt eladása napjáig, minthogy azok a bécsi tőzsdén időközben nem jegyeztettek, de azok árfolyami ára a bécsi tőzsdéhez legközelebb eső tőzsdén, a budapesti tőzsdén, a B) alatt csatolt kimutatás szerint rendkívül nagy mértékben aláhanyatlott — az I. endű alperessel szemben joghatályosan megadottnak nem tekinthető utólagos teljesítési határidő leteltével, a fent előadott kivételes körülmények folytán 1924. évi július hó 3. napján, elkésetten teljesített árverési eladás a vevő, az I. rendű alperes, rovására történtnek annál kevésbé tekinthető, mert a magyar kereskedelmi törvénykönyv 352. §-ának, illetőleg az osztrák kereskedelmi törvénynek ezzel azonos rendelkezést tartalmazó 354. §-ának a bírói gyakorlat által elfogadott helyes értelmezése szerint az árunak az ezekben a szakaszokban megjelölt határozatok megtartása mellett foganatosított eladása a fizetésben