Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Vétel 69 Ebből az indokból a kir. ítélőtábla az elsőbíróságnak a keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta. A m. kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja s a fellebbezési bíróságot arra utasítja, hogy újabb tárgyalás után a tényállást az alább jelzett irányban állapítsa meg s azután hozzon új határozatot. Indokok: Az irányadó tényállás szerint az alperes a szecskavágógép hajtására szolgáló berendezést 1921. évi augusztus hóban a felperes telepén felszerelte, a motort árammérőóra nélkül a villamos vezetékbe bekapcsolta, a berendezést működésbe hozta s mintegy 3A órán át kipróbálta ugyan, de e kipróbálás után a felperes a berendezést az árammérőóra felszereléséig üzemben nem tarthatta, mert az tiltva van. Az árammérőóra 1921. november 5-én szereltetett fel s a berendezés ekkor vétetett üzembe. A m. kir. Kúriának feloldó végzésében kiemelt jogszabály szerint az áru minőségi hiánya miatt való kifogás s az ebből az okból való rendelkezésre bocsátás a dolog természete szerint csak a hiányok megállapítása után történhetik, ha tehát a hiányok megállapítása az eset különleges körülményeihez képest hosszabb időt vesz igénybe, a K. T. 349. §-ában megjelölt hat havi határidő csak ettől az időponttól számítható. Áll ez különösen akkor, ha a vétel tárgyául olyan üzemképes állapotba helyezendő gépberendezés szolgál, amelynek üzemképességéről s rendeltetésszerű működéséről a vevő hosszabb időn át tartó kísérletezések, vagy műszaki pótlások foganatosítása nélkül meg sem győződhetik. Ezt a jogszabályt sértette meg a fellebbezési bíróság azzal a döntésével, hogy a keresetelévülés a gépnek már kipróbálása időpontjától kezdődik, mert ekkor a berendezés az árammérő hiánya miatt üzembe sem helyeztetett, hiányos voltáról tehát a felperes meg sem győződhetett. S ugyancsak a fenti jogszabályt sérti a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása is, hogy amennyiben az elévülés kezdő időpontjául az első kipróbálás ideje nem volna tekinthető, úgy ilyennek tekintendő az 1921. év november 5-e, amikor az árammérőóra felszereltetett, a gép ismét kipróbáltatott s üzembe helyeztetett, mert a kérdéses berendezés esetleges hiányai ily rövid kipróbálás után meg nem állapíthatók, hanem csak a rendszeres és állandó