Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

68 Hiteljog 849. amidőn az áru átadása, átvétele a dolog egyidejű kipróbálásával történik, e próba befejezte előtt az átadás-átvétel befejezettnek szintén nem tekinthető. Ámde egy villamos motorra szerelt szecskavágó üzemképességének kipróbálásához nemcsak K. I. szakértő tanú, hanem az általános ismeretek szerint is, — a foganatosított 3A órai üzem elegendő, mert ahhoz a szecskavágó egyszerű etetésén kívül semminemű különleges vizsgálat vagy kísérlet nem szükséges. A jelen esetben pedig bizonyítva van, hogy a per tárgyául szolgáló gépberendezés 1921. augusztus havában a felperes telepén teljesen felszerelve, 3A órán át a felperes jelenlétében üzemben tartva, kipróbálva, a felperes birtokába adatott. A keresetelévülés tehát ettől az időtől, mint az átadás-átvétel befejeztétől megnyílt, — még akkor is, ha a hiányok felfedezése 6 hónap alatt nem is történhetett meg, vagy a rejtett hibákat a felperes fel sem ismerhette s így 'közömbös, hogy a megtörtént átvétel után a felperes a berendezést üzemben tartotta vagy tarthatta-e. De ha az üzembe vétel a felek hibáján kívül eső okból — az árammérő felszerelése előtt — a felperesre nézve lehetetlen volt is, ez a lehetetlenség 1921. november 5-én az árammérő felszerelésével mindenesetre megszűnt. K. I. tanú vallja, hogy az áramóra felszerelése után a fenti napon a gépet újból kipróbálták, üzembehelyezték és K. J.-né tanú is igazolja, hogy e napon a szecskavágót valóban üzembe vették; következőleg ezen és az azt követő napokon a felperesnek kellő ideje és alkalma volt a gép hibás, vagy hibátlan működésének szükség esetén szakértő közbenjöttével foganatosítandó megvizsgálására. És minthogy K. J.-né és K. E. tanuk szerint a berendezés hiányos működését az üzembevétel kezdetén azonnal észlelték, sőt T. V. tanú vallomásával bizonyítva van, hogy az üzemzavarok megszüntetése céljából már 1921. november 11-én új késeket rendeltek, nyilvánvaló, hogy a gépberendezés hiányos működését a felperes 1921. november 5-ét közvetlen követő napokon meg is állapította. A hiányokra alapított kereseti jog pedig ettől az időtől kezdve is a K, T. 349. §-a értelmében elévült, mert a keresetlevélnek 1922. június hó 3-án történt beadásáig ily számítás mellett is több mint 6 hónap telt el.