Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

66 Hiteljog 849 zásában, vagy a szecskavágó nagymérvű etetésében adta a hibának okát és szerelőjével tisztogatási és más, hasonló munkálatokat végez­tetett. Az alperes ezenkívül a szecskavágóhoz új késeket, a motor­hoz pedig grafitkeféket vétetett a felperessel; a motor azonban ezek használata mellett és a legkisebb igénybevétel után is felmelegedett és elegendő munkateljesítményt nem végzett. Az 1922. évi március hó 31-én pedig a motor tekercselése ismételt javítások után teljesen kiégett, A felperes a motornak üzemképes állapotba való helyezé­sére felhívta az alperest, de sikertelenül. E miatt a motort az 1922. évi április hó 6. napján az alperes rendelkezésére bocsátotta és a motor hibáit előleges bírói szakértői szemle útján állapíttatta meg. A felperes keresetében egyebek közt a motor vételárát követeli vissza az alperestől, akitől ezenkívül a motor szerződési vételára és az üzemhez beszerzendő megfelelő motor vételára között levő különbözetnek, valamint elmaradt hasznának megtérítését is követeli. A b.—/ kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította. A b.—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta ugyan, de az elsőbíróság jogi álláspontjától eltérően azért, mert a felperes beis­merésével bizonyítottnak vette, hogy az alperes a megrendelt motor fel­állítását és a szerelési munkákat az 1921. évi november hó 9. napján teljesen befejezte, erről számláját a felperesnek átadta, amiből nyil­vánvaló, hogy a szállított motor ezen a napon a felperes tényleges rendelkezése alá került. Ámde ettől a naptól, mint az áru átvételé­nek napjától a keresetlevélnek az 1922. évi június hó 3. napján történt beadásáig több, -mint hat hónap telt el, a K. T. 349. §-ának a helyi ügyletekre is alkalmazandó második bekezdése értelmében pedig a vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga az átvételtől számított hat hónap alatt arra való tekintet nélkül, hogy a hiányo­kat felfedezte vagy felfedezhette-e, elévül. A m. kir. Kúria a kir. ítélőtáblának ezt az ítéletét feloldotta a következő indokolással: Az áru minőségi hiánya miatt való kifogás és az ebből az okból való rendelkezésre bocsátás a dolog természete szerint csak a hiányok megállapítása után történhetik. Ha tehát a hiányok meg­állapítása az eset különleges körülményeihez képest hosszabb időt vesz igénybe, a K, T. 349. §-ában megjelölt hat hónapi határidő az állandó bírói gyakorlat értelmében csak ettől az időponttól számít­ható. Áll ez különösen akkor, ha a vétel tárgyául olyan, üzemképes

Next

/
Thumbnails
Contents