Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

64 Hiteljog 848. 1. a), \. c) és 1. e) pontokban megjelölt hibák a gép üzemképességét és munkateljesítményét körülbelül 40 százalékra csökkentették. Minthogy pedig a meg nem támadott további ténymegállapítás szerint a felperes az alperesekkel a vételszerződést oly kijelentés mellett kötötte meg, hogy a gép olyan jó állapotban van, hogy a vevők, ha arra a kezüket rá sem teszik, akkor is csépelhetnek és ebből kifolyóan a felperes a B •/. alatt csatolt írásbeli adásvételi szerződésben kifejezetten megemlített szavatosság elvállalásával a gép jó üzemképességéért, azaz a gép hibátlanságáért állott jót, minthogy az irányadó ténymegállapítás szerint nincs adat arra, hogy az alperesek a szerződés megkötésekor a vétel tárgyául szolgáló gép fennebb megállapított hiányait ismerték, mert erre vonatkozóan a kereseti vételügylet megkötését megelőzően a felperes és az I. rendű alperes között kötött bérleti szerződés sem nyújt támpontot, mivel akkor, amidőn e bérleti szerződés folytán a gépet az I. rendű alperesnél elhelyezték, anélkül, hogy az I. trendü alperes a gépet részletesen megvizsgálta, avagy használta volna, a felek e bérleti szerződés hatályon kívül helyezése mellett már a fennebb megjelölt kereseti vételszerződést kötötték meg, minthogy az anyagi jogszabályok értelmében, ha az eladó a dolog hibátlanságáért jótállott, ő csak oly hibáért nem szavatol, amelyet a vevő a szerződés megkötésekor ismert, ellenben minden olyan hibáért, amely a vevő előtt bármely okból ismeretlen volt, — függetlenül attól, hogy a vétel tárgyául szolgáló dolgot a vevő átvette-e vagy nem, — szavatol és minthogy ugyané szabályok értelmében a vevő oly hiány miatt, amelyért az eladó szavatol: vagy a vételár leszállítását, vagy a vétel felbontását követelheti és minthogy az irányadó tényállás szerint a vétel tárgyául szolgáló gép amiatt, mert annak a vevők részére történt átadásakor oly hibája volt, amely a rendeltetésének megfelelő használhatóságát, ha nem is enyésztette el egészen, de azt számbavehetően csökkentette és ebből folyóan az hiánymentes dolognak nem volt tekinthető, tehát a fennebb felhívott anyagi jogszabály értelmében emiatt az alperesek, mint vevők, a gép zavartalan működésének a felperes részéről is megkísérelt helyreállításának sikertelensége után — amint ezt az 1925. évi szeptember hó 20. napján kelt, NB. alatt csatolt levelükben is kifejezték — a vétel felbontását jogosan követelhették és etekintetben közömbös az, hogy a gép, mint régi és használt