Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

62 Hiteljog 848. A kihallgatott M. L., G. J., D. L., B. L., T. I., Gy. J„ L. M., B. M., F. Gy., F. A., M. J., L. J., 0. Gy., F. I. és G. L. érdektelen tanuk egybehangzó és egymást kiegészítő vallomásával a kir. ítélőtábla bizonyítottnak találta azt a körülményt, hogy a vétel tárgyául szolgáló cséplőgép zavartalanul és jól nem működött, annak ellenére, hogy a kazánt megfelelő száraz szalmával fűtötték, megfelelő gőzt fejleszteni nem tudtak, úgy, hogy a cséplés megakadt és az alperesek az általuk kötött cséplési szerződésnek részben és csak úgy tudtak megfelelni, hogy egy más gépet vettek bérbe. Az alperesek által a 10. sorszámú jegyzőkönyvhöz csatolt és az 1925. évi július hó 24-én kelt, továbbá a 28. sorszámú jegyzőkönyvhöz csatolt és az 1925. évi szeptember hó 20. napján kelt és tartalmuk szerint nem kifogásolt levelekkel a kir. ítélőtábla bizonyítottnak találta azt is, hogy az alperesek a gép szerződésellenes voltáról a felperest értesítették és nem vitás, hogy a cséplés tartama alatt a felperes meg is jelent, de a gép üzemzavarát megszüntetni nem tudta. A kihallgatott K. D., V. J, és B, B, szakértőknek egybehangzó véleménye alapján a kir, ítélőtábla tényként állapította meg, hogy a gép munkateljesítménye csak 40%-os, amely munkateljesítménycsökkenést a szakértői vélemény a—c) pontjai alatt részletezett okok idézték elő, amelyek közül az a) és c) alattiak már a jogügylet megkötésekor fennállottak, a b) alatti a két esztendei állás alatt keletkezett, a d) alatti keletkezésének ideje meg nem állapítható; a gép munkateljesítményét különösen az 1. a), c) és e) alattiak kedvezőtlenül befolyásolták. Minthogy az alperesek szándéka és jogügyleti akarata egy használható és teljes üzemképességgel bíró cséplőgép megvételére irányult és minthogy a megállapított tényállás szerint a vétel tárgyául szolgáló cséplőgép csak 40%-os munkateljesítménnyel rendelkezik és a munkateljesítmény nagymértékű csökkenését nagyobb részben a már a vétel megkötésekor fennforgott hibák okozták, minthogy továbbá ugyancsak a megállapított tényállás szerint a felperes úgy a bérleti szerződés, mint az adásvételi szerződés megkötésekor a gép jóságára és alkalmas voltára nézve tett kijelentésével, figyelemmel arra is, hogy ő maga is gépész, tehát szakértő egyén, az alperesekkel szemben rosszhiszeműen járt el, minthogy végül a szerződésben a gép üzemképességéért kifejezetten is szavatosságot vál-