Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok 59 eladás a záloghitelezőt a zálogos adóssal szemben nem az előbbi állapot helyreállítására, hanem kártérítésre kötelezi, amely kártérítési kötelezettség rendszerint annak a különbözetnek a megtérítésében merül ki, amely a szabálytalan értékesítés útján elért és a között a vételár között mutatkozik, amely a szabályszerű út megtartása esetén elérhető lett volna. A gyakorlatban azonban merülhetnek fel esetek, amidőn a szabálytalan értékesítés következtében a zálogos adóst az árkülönbözeten felül másnemű károsodás is éri. Ezért és mert a kártérítésre vonatkozó jogszabályok szerint az, aki kártérítésre van kötelezve, miden vagyoni kárt megtéríteni köteles, amely a kötelezettségét megállapító jogellenes magatartásából közvetlenül vagy közvetve a károsultra hárul: a jogegységi tanács szükségesnek találta annak a kimondását is, hogy a zálogos adós nincs elzárva attól, hogy a hitelezőtől a szabálytalan értékesítés következményeképen szenvedett másnemű kárának a megtérítését is igényelhesse. 6. Vétel. 848, szám. Az az eladó, aki a dolog hibátlan voltáért jótállóit, csak olyan Eladó szahibáért nem szavatol, amelyet a vevő a szerződés megkötésekor ismert, vatossága. ellenben minden olyan hibáért szavatol, amely a vevő előtt bármely okból ismeretlen volt. E. H. 1928. évi május hó 24-én P. IV. 698/1928. szám. Elnök: Róth Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Szentirmay Ödön kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az alperesek a köztük és a felperes között az 1924. évi november hó 22-én létrejött adásvételi szerződéssel megvették a felperestől a szerződésben megjelölt gőzcséplőgépet, annak Összes felszerelésével együtt, A vételár egy részével hátralékban maradtak. A felperes a keresetet e hátralékos vételár és járulékai megfizetése iránt indította. Az alperesek az adásvételi jogügylet hatálytalanítása, az eredeti állapot visszaállítása és a felperes kártérítési kötelezettségének megállapítása iránt viszontkeresetet támasztottak azon az alapon, hogy a cséplőgép nem hiánymentes, mert rejtett hibája miatt nem üzemképes. A d.—i kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította, mert a kikötött fizetési határidő le nem telte miatt a felperes kereseti