Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

sz. Bírói hatáskör és illetékesség 107 okból — elutasította. A m. kir. Kúria pedig 1926. évi május hó 20. napján kelt P. II. 2453/12—1926. számú ítéletével mindkét alsóbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. ítéletének indokolásában a kir. Kúria megállapította, hogy a kereseti igény érvényesítése sem az 5461/1924. M. E. száriiú rendelet IV. fejezetének 10. pontja, sem a 7200/1925. M. E. számú rendelet 89. pontja értelmében polgári perútra nem tartozik, mert az előbb idézett rendelet az ellátásra igényjogosultakat az e rendelet alapján megillető igényből eredő kérdésekre nézve, a 7200/1925. M. E. számú rendelet idézett pontja pedig a korábbi rendeletben megállapított kérdéseken felül általában arra nézve, hogy az ellátást igénylőt megilleti-e az ellátás és ha igen, milyen összegben, a határozat hozatalára, minden más eljárás kizárásával a nyugbérpénztári kerületi bizottságot, végső fokon a nyugbérpénztár központi bizottságát jelölte ki illetékesnek. Egyúttal a m. kir. Kúria kimondotta, hogy ezeket a rendeleteket a m. kir. kormány az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 : ÍV. tc. 2. §-ában nyert törvényes felhatalmazás alapján és annak keretében bocsátotta ki. Ez a törvényhely ugyanis teljes felhatalmazást adott a kormánynak a törvényben megállapított pénzügyi tervezet végrehajtására és nevezetesen arra, hogy a törvényben és a második szakasz kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) és b) mellékletekben részletezett intézkedéseket megtehesse és hogy az evégből szükséges intézkedéseket rendelettel — a fennálló és ide vonatkozó törvényektől eltérően is — foganatosíthassa. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a közszolgálati és velük együtt a m. kir. államvasúti alkalmazottak illetményeinek és ellátási díjainak szabályozása és az ezek megállapítására, valamint a vitás kérdések eldöntésére hivatott testületek kijelölése. E törvényes felhatalmazás alapján tehát a kormány a fennálló törvényes szabályok szerint egyébként bírói hatáskörbe tartozó nyugbérkérdések elbírálását a bírói hatáskörből kivonhatta és a nyugbérpénztár kebelében szervezett kerületi és központi bizottságok hatáskörébe utalhatta. Ugyanazon a jogalapon, mint az előbb említett perben, lépett fel perrel a m. kir. Államvasutak Nyugbérpénztára alperes ellen Walcsek András nyugbéres máv. lakatos felperes havi 904.400 korona nyugbérkülönbözet és jár. iránt. Ebben a perben a budapesti kir. ítélőtábla a budapesti kir. törvényszéknek az alperes per-