Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 6. kötet (Budapest, 1930)

102 Polgári peres és nem peres eljárás 858. abban a kérdésben, hogy az államvasúti alkalmazottak szolgálati járandóság iránt támasztott követelését csupán az 1914: XVII. tc. 34. és 55. §-aiban említett esetekben, avagy egyéb esetekben is lehet-e polgári per útján érvényesíteni, a m. kir. Kúria és a budapesti kir. ítélőtábla ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hoztak, mert míg a m. kir. Kúria a törvény megszorító értelmezésének alapjára helyezkedve, csupán az 1914 : XVII. tc. 34. és 55. §-aiban említett esetekben ismerte el nyitva állónak a polgári perutat, addig a budapesti kir. ítélőtábla az 1914 : XVII. tc. 34, és 55. §-aiban foglalt rendelkezéseknek a törvény létrejöttének előzményei és az előkészítésére vonatkozó anyag (matériáié) vizsgálata alapján kiterjesztő értelmezésével arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy a máv. tényleges alkalmazottak szolgálati járandóság iránt támasztott igényeinek érvényesítése általában polgári per útjára tartozik. A m. kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a Ppé. 70. §- a első bekezdésének 2. pontja alapján szükségesnek találván, azt a jogegységi tanács elé terjesztette. Magában véve az a körülmény, hogy a Vasúti Szolgálati Rendtartásról alkotott 1914: XVII. tc. 34. és 55. §-ai azt a kifejezett hatásköri rendelkezést tartalmazzák, hogy egyrészt, ha az alkalmazott elbocsátása e törvény rendelkezései ellenére történt, másrészt, ha a felmondás, vagy a létszámból való törlés szabályellenesen történt, az elbocsátott alkalmazott magánjogi igényeit a törvény rendes útján érvényesítheti, még ha e szakaszok az államvasúti alkalmazottaknak az 1907 : L. tc.-ben és egyéb újabb törvényes jogszabályokban rendezett illetményi ügyeire egész általánosságban kiterjedő hatásköri rendelkezések volnának is, a szolgálati járandóságok igénylésének az említett szakaszok alá nem tartozó eseteiben a rendes bírói út kizárására a contrario következtetéssel csak akkor szolgálhatna okul, ha az alapul fekvő szolgálati jogviszony közjogi, közelebbről közigazgatási jogi természetű volna. Általános hatásköri szabály ugyanis, hogy a közjogi (közigazgatási jogi) jogviszonyból eredő vitás ügyek csak akkor és abban az esetben tartoznak rendes bírói útra, ha és amennyiben van olyan törvényes jogszabály, amely az említett ügyeket kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. A magánjogi jogviszonyból származó vitás ügyek ellenben, kifejezett hatásköri rendelkezés nélkül is, rendes bírói útra tartoznak.