Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

76 Magánjog 743. P. J. és B, L. tanuk vallomása alapján megállapította a fellebbezési bíróság azt is, hogy az 1922. évi november hó vége felé és ez év december hó 27-től 1923. évi január hó 3-ig, akkor, amidőn a felperes a vadászterületen megjelent, a korábbinak megfelelő zaj és lárma ismétlődött és a legutóbbi alkalommal szokatlanul, meglehetősen sűrűen, egymás után több lövés hangzott el. A v.—i kir. törvényszéknek becsatolt és a fellebbezési bíróság által is figyelembevett Bf. 4069/13/1922, sz, jogerős ítélete alapján a m. kir. Kúria — mérlegelés nélkül — a Pp. 534. §-ának utolsó bekezdése alapján megállapítja, hogy e büntetőbíróság a felperes ellen, a jelen perben C'/. alatt csatolt levél megírása miatt indult bünperben, a büntetés felfüggesztését indokoló, különös méltánylást igénylő körülményekként megállapította, hogy az alperes alkalmazottai által 1922. évi szeptemberben és később okozott sípolás, dobolás, ordítás abban az időben történt, amikor a felperes a saját vadászterületén vadászatot rendezett, és hogy a drótjavítás ürügye alatt előidéztetett lármának és tüzelésnek más célja nem volt, mint egyrészt a felperes bosszantása és felingerlése, másrészt az, hogy á felperes által rendezett vadászat minden esetben meghiúsuljon, amit a büntetőbíróság nemcsak a vadászati tisztességbe ütközőnek, hanem a szomszéd jogviszonyból kifolyóan egyenesen jogellenesnek is nyilvánított. N. K. tanú vallomása alapján megállapította a fellebbezési bíróság, hogy ő 1923. évi szeptemberben K, I.-tól és R, Á.-tól, az alperes alkalmazottjaitól, azt az utasítást kapta, hogy mihelyt a felperes vadászterületére megérkezik, ezt nekik azonnal jelentse és egyszersmind ekkortól fogva a felperes ott tartózkodása alatt riasztó lövéseket tegyen, aminek eleget is tett. Az elsőbíróság ítéletéből átvette a fellebbezési bíróság azt a megállapítást, hogy az 1923. év folyamán is, a felperes által panaszolt időben és a felperes vadászterületével szomszédos drótkerítés mentén, a II. r. alperes területén füst, zaj és tűz okoztatott, még pedig akként, hogy a II. r. alperes a kerítés mentén létesített határnyiladéknak üzemterv szerinti tisztításából kikerült galyfából egy vállalkozó, illetve ennek munkásai útján szenet égettetett. A II. r. alperes a fellebbezési bíróság előtt a 40. alszámú jegyzőkönyvbe foglalt azt a nyilatkozatot tette, — amelyet a m. kir. Kúria a Pp. 534. §-a alapján szintén mérlegelés nélkül állapít meg, — hogy