Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 53 állana a felperesnek az a kijelentése, hogy ő a férj hiányzó különvagyonának értékét 420.000 koronában elfogadja, mert a m. kir. Kúria ezúttal nem bocsátkozott annak a kérdésnek vizsgálatába, vájjon kötelező-e a felperesre ez a kijelentés vagy ennek kötelező volta — amint azt a felperes vitatja — megszűnt. A hiányzó különvagyon mennyiségét és értékét az elidegenítés idejére kell megállapítani. Minthogy a tényállás mindezekre megállapítva nincs, ezek megállapítása nélkül pedig az ügy döntésre nem alkalmas: ugyanezért a fellebbezési bíróság ítéletét feloldani és a fellebbezési bíróságot további eljárásra s új határozat hozatalára kellett utasítani. Ezek folytán a m. kir. Kúria a többi panaszokkal nem foglalkozott. 736. szám. A vélt házasságnak (matrimonium putativum) a házassági vagyon- Vélt házasjogok szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya sa8naH a ha van, mint az érvényes házasságnak. gyor^ogok~ E. H. 1927. évi szeptember hó 7-én P. I. 737/1927. szám. Elnök: Pap szempontjáIstván kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Jakab Mihály kir. kúriai bíró. táfa^^ ^ Tényvázlat: Az 1924. évi január hó 19. napján elhúnyt S. Mihály első felesége meghalt s az ezzel kötött házasságából gyermekek nem származtak; S. Mihály második neje M. R. volt, aki szintén meghalt és ebből a házasságából gyermekek, illetve unokák is, a felperesek származtak. S. Mihály örökhagyó az 1893. évi április hó 23. napján harmadízben is megnősült és pedig S. Máriával kötött házasságot, akitől azonban rövid idővel nősülése után különvált. Ez a harmadik neje ma is él és a vele kötött házasság törvényesen fel nem bontatott; ebből a házasságból gyermek nem származott. E harmadik házasság érvényes fennállása alatt S. Mihály örökhagyó az 1897. évi március hó 18. napján negyedszer is megnősült, házasságot kötvén S. A. I. r. alperessel és ebből a házasságból származott T. M.-né H. r. alperes. Néhai S. Mihály írásbeli végrendeletében hagyatékára egyedüli örökösnek az I. r. alperest, tehát a negyedik feleségét nevezte ki, akinek a birtokában van a hagyaték. A felperesek keresetükben előadják, hogy néhai S. Mihálynak az I. r. alperessel kötött házassága semmis, az ebből a házasságból született II. r. alperes néhai S. Mihálynak nem lehet törvényes örököse, kere-