Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

50 Magánjog 735. hogy az ügylet az o, mint közszerző házastárs, közszerzeményi igényét sérti. A felperes azt az állítását, hogy a szerződést az örökhagyó és az alperes az ő (a felperes) közszerzeményi igényének meghiúsítása szándékával kötötte, arra alapította, hogy az ügylet két nappal azután' köttetett, hogy a házassági bontóperben a fellebbezési bíróságnak a felperes közszerzeményi igényét is megállapító ítélete az örökhagyó képviselője előtt kihirdettetett és erről az örökhagyó és az alperes, — és pedig ez utóbbi annálfogva, hogy az örökhagyó ebben az időben az ő háztartásában élt és vele, mint az örökhagyó korábban elhalt második feleségének testvérével sógorsági viszonyt tartott fenn, tudott. A felperes az örökhagyónak harmadik felesége volt, azelőtt pedig az örökhagyó az alperes testvérével élt házasságban. A házassági bontóper irataiból megállapítható, hogy a felperes a házassági perben közszerzeményi követelésére elsősorban az átruházott birtok felét természetben kívánta igénybe venni. Ennélfogva és annak folytán, hogy az ügylet közvetlenül a másodbíróság ítéletének kelte után köttetett, az örökhagyóval szemben meg kell állapítani, hogy részéről az ügylet a felperes által az átruházott ingatlanok tekintetében támasztott közszerzeményi követelés kijátszásának céljából köttetett. A felperes kijátszásának szándéka az alperes terhére ugyan nem állapítható meg, mégis megáll az alperes felelőssége a felperes közszerzeményi igénye tekintetében, amennyiben a megtámadott ügylet azt sérti, az ügylet ingyenessége alapján és azért, mert mint az örökhagyó volt második felesége testvérének, tudnia kellett az alperesnek arról, hogy az örökhagyónak az átruházott ingatlanai előbbi házasságának tartama alatt nem voltak meg, azokat tehát később, a felperessel fennállott harmadik házassága idején szerezte; minélfogva közönséges gondosság mellett is kötelességében állott az átruházási ügylet megkötése előtt meggyőződést szerezni arról, hogy a felperesnek, akit ő saját előadása szerint már végleg elváltnak vélt, az átruházott vagyont terhelő közszerzeményi igénye kielégítést nyert-e és miként, — és ha ezt a kötelességét elmulasztotta, vétkességének következményeit viselni tartozik. Az állandó bírói gyakorlat által elfogadott jogszabály értelmében ugyanis a házasság tartama alatt szerzett vagyonra a házas-