Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 49 halála előtt életjáradéki és vagyonátruházási szerződést kötött előző nejének testvérével, az alperessel és ebben a szerződésben 10.000 korona életjáradék ellenében az alperesre ruházta mintegy 738 magyar hold kiterjedésű földbirtokát, annak összes élő és holt felszerelésével együtt. Ennek az életjáradéki és vagyonátruházási szerződésnek érvénytelenítésére és ennek folyományaként a fent megjelölt ingatlan és felszerelése birtokának átengedésére irányul a felperes keresete azon az alapon, hogy G. J. a szerződést beszámíthatatlan állapotban, kényszerhelyzet hatása alatt, megfelelő ellenszolgáltatás nélkül kötötte, továbbá, hogy azzal a szerződő felek a felperes közszerzeményi igényének kijátszását célozták. A b.—/ kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította, megállapítván, hogy G. J. nem volt beszámíthatatlan állapotban a szerződés megkötésekor s igy a szerződés érvényesnek tekintendő. A felperes keresetének azt a részét pedig, amely az ő közszerzeményi jogának megsértése címén támadja meg a felek közt létrejött szerződést, a kir. törvényszék ítélete időelőttinek állapítja meg, kifejtvén, hogy a szerződés, amelyben az alperes aránytalanul kis ellenszolgáltatás kötelezése fejében G. J. vagyonának nagy értékű részéhez jutott, nem szolgálhat sérelmére a felperes közszerzeményi jogának, mely G. J. halálával érvényesíthetővé vált, hanem a felperes közszerzeményére nézve kielégítést követelhet az alperestől abból a vagyonból, illetve értékből, amelyre nézve az alperesnek a szerződésen alapuló szerzése ingyenesnek tekintendő. Ehhez azonban mindenesetre szükséges a felperes közszerzeményi jogának és e jog terjedelmének megállapítása, valamint annak eldöntése is, hogy a közszerzeményi igény az alperesre átruházott ingatlanokat és azok felszereléseit magában nem foglaló hagyatékból mennyiben elégíthető ki. Ez a kérdés azonban csak az összes érdekeltek bevonásával indított perben tisztázható. A b.—i kir. itéllötábla az elsőbíróság ítéletét részben megváltoztatta akként, hogy a G. J. és az alperes között kötött életjáradéki és vagyonátruházási szerződést az átruházott ingatlanok felére, továbbá bizonyos ingóságok fele részére érvénytelennek nyilvánította, a felperes tulajdonjogát az ítélet rendelkező részében megjelölt ingatlanokra és ingóságokra a meghatározott terjedelemben megállapította. A kir. ítélőtábla ítéletének megokolása kiemeli, hogy a felperest az ügylet megtámadásának a joga megilleti azon a címen, 4