Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Házassági jog 43 Az ítéletnek azt a részét, amely megállapította, hogy azokból a vagyonokból, amelyeket az alperes Amerikából történt hazaérkezése után az Amerikából magával hozott pénz felhasználásával szerzett, felperest közszerzői jutalék nem illeti, s az erre irányuló keresetet elutasította, a kir. ítélőtábla az alábbi indokolással hagyta helyben. Az elsőbíróságnak azt a ténymegállapítását, amely a felek házasságának időtartamát, alperes amerikai tartózkodásának idejét, a házasság felbontását, továbbá azt tartalmazza, hogy az e. —i 185., 2377., 2458. sz. betétben foglalt ingatlanokat, valamint az ingóságokat alperes Amerikából hazajövetele után szerezte, és pedig részben az onnan hozott pénzen, részben pedig—az ingókat—a házasság előtt szerzett különvagyonának elidegenítése folytán befolyt 62.000 koronából, a kír. ítélőtábla az elsőbíróság megfelelő indokai alapján maga részéről is elfogadja s kiegészíti e tényállást azzal, a beszerzett válóperi iratokból megállapítható ténnyel, hogy a felperes 1916. június 1-én Vilmos utónevet nyert fiúgyermeket szült, akinek nemzése idején az alperes tettleg akadályozva volt abban, hogy a felperessel közösülhetett volna, továbbá azzal a ténnyel, hogy az alperes erre hivatkozással és a felperes egyéb, a házastársi köteles hűséggel össze nem férő viselkedése alapján tett válópert a felperes ellen folyamatba, s a házasság tényleg e körülmények folytán a H. T. 80. §-ának a) pontja alapján a jelen perbeli felperes vétkesnek nyilvánításával bontatott fel. Megállapítja végül tényként azt is, hogy a felperes által követelt búza azokon a földeken termett, amelyeket az alperes azután szerzett, hogy Amerikából hazaérkezett. Nem áll ugyan meg a kir. törvényszéknek az az indoka, hogy pusztán amiatt, mert a férjnek Amerikából hazaérkezésétől kezdve a felek nem éltek együtt, a felperes semmi igénnyel sem bírhat férjével szemben azokat a vagyonokat illetőleg, amelyeket a férj utóbb szerzett, mert nyilvánvaló, hogy a férj Amerikából hozta magával az ingatlan szerzésére fordított pénzeket, s az Amerikában való távollét még magában véve nem szüntette volna meg a házastársak közti szerzeményi közösséget. A kir. ítélőtábla indokolása idevonatkozólag az, hogy a felek közti életközösség tényleges megszűntének joghatályát kiterjeszti a fentebb nevezett gyermek születésének időpontjától kezdődőleg. Köztudomású ugyanis, hogy a világháborúnak első felében már bekövetkezett a központi hatalmaknak az ellenség részéről való