Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

22 Magánjog. 726. Tényvázlat: A felek házassága a közöttük fennforgó nézetel­térések és civódások folytán annyira föl volt dúlva, hogy az élet­közösség további folytatását mind a két fél elviselhetetlennek találta és ebből az okból az 1925. év november hónapjának végén kölcsö­nösen megállapodtak abban, hogy a házassági életközösséget meg­szakítják. A felek életközösségüket az 1925. év december hó 1. nap­ján tényleg megszakították és azóta különváltan éltek. A felperes később az életközösség visszaállítása végett bírói felhívás kibocsá­tása iránt terjesztett elő kérelmet, ezt megelőzően azonban magán­úton nem értesítette az alperest arról, hogy az egyező elhatározás­sal megszakított házassági életközösséget folytatni kívánja. A felperes a H. T. 77. §-ának a) pontja alapján azért kéri a házasság felbontását, mert az alperes a házassági életközösséget jogos ok nélkül megszakította és az annak visszaállítását meghagyó bírói felhívásnak igazolatlanul nem tett eleget. A p.—i kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította azon az alapon, hogy a felperes az alperest magánúton vissza nem hívta, s így az állandó bírói gyakorlat szerint nem is volt jogosult bírói felhívás kibocsátása iránt kérelmet előterjeszteni, az alperes pedig nem tartozott a bírói meghagyásnak eleget tenni, A b.—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta. A m. kir. Kúria a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy a házasfelek a közöttük fennállott nézeteltérések és civódások foly­tán a vagyoni igényeket, a nő - és gyermektartási kérdéseket az 1925. évi december hó 1-én felvett és a perben mellékelt közjegyzői okirat­tal szabályozták és kölcsönös megállapodásuknak megfelelően ezen a napon a házassági életközösséget közös egyetértéssel megszakí­tották és azóta különváltan élnek. Ez a ténymegállapítás a felek jegyzőkönyvbe vett egyező elő­adásán nyugodván, az a felülvizsgálati panasz, hogy erre a ténymeg­állapításra nincs következtetési alap, helyt nem áll. A házasság erkölcsi tartalmából, céljából és állandó jellegéből folyik, hogy a házasfelek együttélésre vannak kötelezve és ennek következtében a házassági életközösségnek kölcsönös megállapodás­sal történt megszakítása esetén mind a két fél a házassági élet-

Next

/
Thumbnails
Contents