Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

76 Hiteljog 640. nézve idegen dolgot ok cs szükség nélkül jogosulatlanul adták el, reájuk nézve az a jogszabály alkalmazandó, hogy az idegen dologgal ok és szükség nélkül rendelkező fél az előbbi állapotot helyreállítani, vagyis az eladott tárgyat visszaszerezni, illetőleg annak a jelenlegi esetben is fenforgó helyettesíthető volta esetében, hasonló dolgot megszerezni és a tulajdonosnak, ha ez a dolog visszakövetelésével szemben őt esetleg terhelő kötelezettségének eleget tesz, illetőleg eleget tenni kész, — kiadni, ennek nem teljesítése esetén pedig a dolognak esetleg a végreh. törv. 217. §-ában meghatározott módon megállapítandó egyenértékét megtéríteni köteles. A fellebbezési bíróság döntése tehát ennek az anyagjogi szabálynak megfelelő lévén, az alpereseknek elmarasztalásuk miatt anyagjogi szabály megsértése címán emelt panasza jogszerű alappal nem bir. 10. Vétel. 640. szám. Késedelem Csak az adós hivatkozhatik, de nem a hitelező is hivatkozhatik elháríthatlan az őt terhelő késedelem következményei alól való kimentés végett akadály valamely elháríthatlan akadályra. E. H. 1918. évi január 29-én P. VII. 4361/1917. szám. Elnök: Bubla Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó : Huszár Sándor kir. kúriai bíró. Határozat: A kir Kúria felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokolás: Az e részben meg nem támadott tényállás szerint felperes alperestől a kereseti 4 vágón bort 1916. augusztus 27-én a . . . vasúti állomáson „prompt" leendő átvételre és „prompt" fizetésre vette meg, s felperes ennek dacára a bor átvételét és vételárának kifizetését azon a 8 napi utólagos teljesítési határidőn át is elmulasztotta, amelyet neki alperes erre az 1916. szeptember 9-én kelt 13 •/• a. levelével kitűzött. Alperes ennek folytán az ügylettől elállott, de alperesnek ezt a jogcselekményét felperes azon az alapon vitatja hatálytalannak, illetve a fellebbezési bíróságnak eme jogcselekmény hatályának érvényre juttatásával meghozott döntését helytelennek, mert a vasúti forgalomnak az ügylet megkötése után bekövetkezett megszüntetése őt az áru átvételében erőhatalom hatásával meggátolta; ő tehát, ki a vételárat csak az árú átvétele ellenében tartozott egy-