Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok 73 Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletének az 1,200 K óvadékra vonatkozó egyedül fellebbezett részét helybenhagyja. Indokolás: Az óvadék tekintetében a peres felek közötti jogviszonyt a B) a. csatolt szerződések szabályozzák. Az 1909. évi január hó 23-án létrejött „kiegészítési szerződésinek nevezet/ okiratban II. r. felperes arra kötelezte magát, hogy kötelezettsége biztosítékául 2,000 K óvadékot alperesnek átad, az 1909. évi február hó 7-én kiállított szerződésben pedig kiköttetett, hogy a mindkét felperes által átvállalt kötelezettségek biztosítására letett óvadék a szerződés nem teljesítése esetén, illetőleg abban az esetben, ha felperesek kötelezettségeiknek teljes mértékben nem tennének eleget, különösen ha hanyagságból vagy más okból a szükséges tuskófát nem elegendő mennyiségben vagy nem a munkaadó által megállapított mennyiségben szállítanák a fürészhez, illetőleg állíta-* nák elő, a mindenkori óvadék alperes javára elvész. A felperesek által adott óvadék tehát jogi természeténél és a szerződési kikötésnél fogva is elsősorban a szerződési viszonyból származó kötelezettségek biztosítására szolgál ugyan, de az óvadék céljával nincs ellentétben s a magánjogi szabályokba nem ütközik a feleknek az a kikötése, mellyel az adott óvadék kötbér jellegét is megállapítják. A szerződés tartalma szerint tehát az óvadék a szerződés megszegése, vagy annak nem kellő teljesítése esetében kötbér jogi természetével birván, azt, ha a szerződésellenes cselekmény vagy mulasztás körül a másik fél nem vétkes, felperesek vissza nem követelhetik; már pedig a felperesek azt, hogy a szerződésszerű teljesítés elmaradásában alperes is vétkes, nem bizonyították. A másodbíróság ítéletét ezért és az abban vonatkozóan felhozott és felhívott indokok alapján helybenhagyni kellett. 639. szám. Az a zálogtartó, aki a zálogtárgyat a Kt. 306. §-a értelmében Zálog- és jogosítva volt eladni, de az eladást szabályellenes úton és módon eszkö- megtartási zölte, a zálogbaadónak csupán azért a kárért felelős, amely az utóbbit ]0g' a szabályellenes úton és módon történt eladásból kifolyólag érte. Ha ellenben a zálogtartó a zálogtárgyat az eladhatás feltételeinek fenforgása nélkül értékesíti, az adós pedig kötelezettségének kellő időben eleget tesz, vagy az értékesíthetés feltételeinek bekövetkezte előtt eleget tenni kész, a zálogtartó köteles az előbbi állapot helyreállításául az