Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

68 Hiteljog 635. 8. Szövetkezetek. 635. szám. Belépési Megalakulandó szövetkezetbe való belépési nyilatkozat a szövetnyilatkozat kezet cégének bejegyzése előtt egyoldalúan vissza nem vonható. vonása" K H' 1914 évi december 9"én 640/1914. V. szám. Elnök: Karay Lajos ' kir. kúriai bíró. Előadó: Kolos Jenő kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az alperes az akkor alakulóban volt felperesi szövetkezetbe való belépését 1911. évi július hó 16-án írásbeli nyilatkozatban jelentette ki és az ugyanazon a napon tartott alakuló gyűlésen mint belépett tag vett részt. E gyűlésen a felperesi szövetkezet meg is alakult és cége 1911.' évi szeptember hó 14-én a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyeztetett. Mielőtt azonban ez a bejegyzés megtörtént volna, az alperes 1911. évi augusztus 27-én a szövetkezet elnökének szóbelileg bejelentette, hogy a szövetkezetből kilép. Az alperes ezután sem a jegyzett üzletrész után járó összeget, sem pedig az alapszabályok értelmében a szövetkezeti tagok által fizetendő egyéb összegeket (felvételi díj, tartalékalap javára fizetendő összeg stb.) nem fizette meg. A felperes keresetében az alperest ezeken a címeken összesen 2,625 K 50 f. tőke és jár. megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte első sorban azért, mert ő a szövetkezetből való kilépését még annak a névjegyzékbe való bejegyzése előtt, tehát még akkor jelentette ki, amikor a szövetkezet jogilag még nem is létezett. Ebből folyóan ő a bejegyzés megtörténtével létezővé vált felperesi szövetkezetnek nem lévén tagja, — őt az alapszabályok nem kötelezik s így a kereseti öszszegeket megfizetni nem tartozik. Az elsőbíróság a felperest keresetével elutasította, mert az alperes a szövetkezetbe való belépés iránti nyilatkozatát a cégbejegyzés előtt kijelentett kilépési nyilatkozatával hatálytalanította s így őt az alapszabályok szerinti tagi kötelezettségek nem terhelik. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta. Határozat: A kir. Kúria mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával kimondja, hogy a felperes keresetével az alsóbíróságok ítéletében kifejezett okokból el nem utasítható; ennek folytán hatályon kívül helyezve az alsóbírósági ítéleteknek a perköltség feletti rendelkezését, — utasítja a kir. törvényszéket, hogy a per