Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Részvénytársaság 55 Tényvúzlat: S. B. cég fizetéseit megszüntetvén, annak több hitelezője, hogy követelését megmentse, úgyszintén S. B. cég maga is részvénytársaságot kívántak alapítani, amelybe S. B. cég betétül hozza üzletét és ezen betéte fejében kapja az alakítandó részvénytársaságnak összes részvényeit, de azzal a kötelezettséggel, hogy a részvényekkel hitelezőit tartozik kielégíteni. Voltak azonban olyan hitelezők is, akik követelésük fejében részvényeket elfogadni nem akartak. Ezek közé tartozott a felpe­resnek jogelődje is. Ezeknek megnyugtatására S. B. cég és a nagyobb mérvben érdekelt hitelezők között még a részvénytársa­ságnak a cégjegyzékbe való bejegyzése előtt az a megállapodás jött létre, hogy a részvénytársaságnak legkésőbb 1908. december 31-ig egybehívandó közgyűlésén a nagyobb mérvben érdekelt hite­lezők az alaptőkének 750,000 K-val való leszállítására fognak sza­vazni és hogy aztán a részvénytársaság azoknak a hitelezőknek részvényeit fogja elsősorban visszaváltani, akiket S. B. cég ki fog jelölni, — ezen müvelet foganatosításával pedig az igazgatóságot fogják megbízni. Ezen megállapodás létrejöttére való tekintettel a felperes jogelődje követelésé fejében 197 drb. részvényt átvett. Ezt követően az 1908. december 3-án tartott rendkívüli köz­gyűlés az alaptőkének 750,000 K-val való leszállítását tényleg el­határozta és e határozat foganatosításával az igazgatóságot megbízta. Ezt a közgyűlési határozatot azonban dr B. S. részvényes a K.-t. 174. §-a alapján indított keresettel megtámadta és a perben hozott ítélettel a határozat jogérvényesen megsemmisíttetett. Ezen ítélet meghozatala előtt az igazgatóság az említett köz­gyűlési határozat végrehajtásául 1909. április hó 13-án megvette a felperes jogelődjétől ennek 197 drb. részvényét és arra kötelezte magát, hogy a részvények vételára fejében 39,400 K-t 1909. decem­ber 31-én kezdődő tiz egyenlő évi részletben fog a felperesi jog­elődnek fizetni. Az első részletet a részvénytársaság ki is fizette, az 1910. december 31-én esedékessé vált részlet kifizetését azon­ban megtagadta. A felperesi jogelőd ezt a vételárkövetelését a felperesre enged­ményezte, aki az 1910. december 31-én esedékessé vált 3,940 K. részlet megfizetése iránt indított az alperes részvénytársaság ellen keresetet. Az alperes azzal védekezett, hogy a megtámadási perben

Next

/
Thumbnails
Contents