Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

56 Hiteljog 629. hozott megsemmisítő ítélet mindenkivel, tehát a felperessel szemben is hatályos és azon ítélet folytán az alaptőke leszállítása tárgyában hozott közgyűlési határozat nem létezőnek lévén tekintendő, — a felperes a csupán a most jelzett közgyűlési határozavégrehajtásául létrejött kérdéses részvényvételügylet teljesítését nem követelheti és pedig annál kevésbé, mert a felperesi jogelőd az S. B. cég és annak nagyobb mérvben érdekelt hitelezői között létrejött fentemlített megállapodásról tudomással birt s így nem jóhiszemű harmadik személy, következésképen ilyennek a felperes mint engedményes sem tekinthető. Ezzel szemben a felperes azt vitatta, hogy ő, illetve jogelődje az említett közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perben részt nem vévén, az abban a perben hozott ítélet az ő jogait egyáltalán nem érintheti. Vitatta továbbá, hogy ő jóhiszemű harmadik szerzőnek tekintendő és hogy az igazgatóság által kötött ügylet az alperest feltétlenül kötelezvén, a kereseti vételárt az alperes megfizetni tartozik. Az elsőbíróság a felperest keresetével elutasította a következő indokolással: Igaz ugyan, hogy az a körülmény egymagában, hogy a megtámadási perben hozott megsemmisítő ítélet „ex tunc" és „inter omnes" hat, a peres felek közötti jogviszonyt el nem dönti. A közgyűlés, mint a társaság legfőbb orgánuma, az alaptőke leszállítás iránti határozatot meghozta. Ezzel a ténnyel számolni tartozik az igazgatóság. Ha tehát az igazgatóság maga is meg van győződve a határozat jogérvényességéről, a határozatot végrehajtja s a végrehajtást a megtámadási per, — amelynek felfüggesztő hatálya nincsen — meg nem akadályozhatja, s a szerződő fél a megsemmisítő ítélettel szemben is hivatkozhatik a Kt. 186. és 190. §-aira. A jelen esetben azonban felperes jogelődje nem tekinthető olyan szerződő félnek, aki az igazgatóság nem korlátozható jogkörére hivatkozhatik. Felperes ugyanis maga is beismeri, hogy jogelődje azok közé a hitelezők közé tartozott, akik csak azért fogadták el a S. B. céggel szemben fennálló követelésük kielégítésére alperes részvényeit, mert a többi részvényes még a társaság bejegyzése előtt kötelezettséget vállalt arra, hogy az üzleti eredményre való minden