Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

126 Hiteljog 659. első kötésre történt szállításoknál azonban a vételárnak a maga érdekében csak egy részét utánvételezte és az erre a kötésre 3 ízben történt szállításnál mindegyik esetben a nem utánvételezett 17 K. 50 f.-ről számlát küldött a felperesnek és a számlázott vételári hátraléknak 3 nap alatt leendő fizetését követelte. Ezen fizetéseknek az utólag engedélyezett határidőben való elmaradása, a második kötésnél pedig a szállított árú 479 K. vételárának 3 nap alatt való le nem fizetése alapján az alperes mindkét ügyletet stornírozván, a fellebbezési bíróság a felperes késedelme alapján ezt jogosnak ítélte, azt a jogi. álláspontot foglalva el, hogy ugyanazon felek között létrejött és azonos árúknak részletekben szállítását tárgyazó vételi ügyleteknél, habár külön kötlevél állíttatott is ki, a vevőnek az egyik részletre vonatkozóan bekövetkezett fizetési késedelme esetében az eladó a többi vételi ügyleteknek még nem teljesített részei tekintetében is jogosan állhat el az ügylettől. A fellebbezési bíróság ezen jogi álláspontja azonban téves, mert az a körülmény, hogy a félnek valamely ügyletnél történt eljárása a másik felet az ügylettől való elállásra esetleg feljogosítja, nem szolgálhat jogos indokul arra, hogy ez a fél ugyanazon alapon, egy, a felek közt fennálló másik különálló ügylettől is egyoldalúan elálljon; ennélfogva a jelen esetben külön-külön vizsgálandó az^ hogy forog-e fenn felperes részéről oly késedelem, amely az alperest az ügylettől való elállásra feljogosítja. Az 1915. június 13-án 10 vágón bükkhasábfára kötött ügyletnél az alperes elállási jogát a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg, mert a Kt. 352. §-a rendelkezésének megfelel a fellebbezési bíróság ama jogi álláspontja, hogy ha az árú részletekben szállíttatik és a kikötött viszontteljesítés a szállított részre elmarad, az eladónak jogában áll a vevő ezen késedelme alapján a még hátralevő szállításra a teljesítést megtagadni. Az ezen szállításra vonatkozó szerződés lényeges feltételét képezte a felperesnek az a kötelezettsége, hogy a tényleg szállított árú kikötött vételára a számla kézbesítésétől 3 nap alatt fizetendő; ez a fizetés az utólag engedélyezett halasztás alatt sem következvén be, az alperest az ezen ügylettől való elállásra feljogosítottnak kell tekinteni, ezen ügyletből folyóan így a felperes sem teljesítést, sem kártérítést nem követelhet és így a fellebbezési bíróság döntése e részben helyes. Ellenben a másik ügyletnél az alperes a szerződés feltételétől