Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

120 Hiteljog 657hozhatja kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenben utólagos teljesítési határidő engedélyezése nélkül lett volna. A meg nem támadott, a Pp. 534. §-a értelmében tehát itt is irányadónak veendő tényállás szerint alperes által a felperesnek eladott 40 hektoliter denaturált szesznek szerződésileg megállapított ára hektoliterenkint 90 K. volt és a denaturált szesznek a felek által szerződésileg megállapított teljesítési határidő végén, azaz 1915. évi március 31-én sem volt magasabb piaci ára a hektoliterenkinti 90 K-nál, hanem ez az ár csak a felperes által és pedig egyoldalúan, az alperes kérelme nélkül engedett második utólagos teljesítési határidő végén, 1915. évi április hó 12-én emelkedett hektoliterenkint 143 koronára. Felperes vevő e tényállás alapján, a fentebb elfoglalt jogi álláspontból folyóan a Kt. 353. és 356. §-ai értelmében a szerződési ár és a teljesítés helyén és idejekor jegyzett piaci ár közötti különbözetet azért nem követelheti, mert ilyen különbözet a szerződési ár és az 1915. évi március hó 31-én jegyzett piaci ár között nincsen. Anyagjogi szabályt sért tehát a fellebbezési bíróságnak az alperest a szerződési ár és az 1915. évi április 12-én volt piaci ár közötti különbözetben, összesen 2120 K. tőkében és jár. elmarasztaló ítélete, amiért is ezt az ítéletet megváltoztatni és a felperest a 2120 K. tőkére és jár. irányuló keresetével elutasítani kellett. 657. szám. Fedezeti A vevő abban az esetben, ha az eladó a teljesítést már az erre vétel, kikötött határidő eltelte előtt teljes határozottsággal megtagadja, jogosítva van arra, hogy amennyiben a máshonnan is beszerezhető árúra szüksége van, az árút a teljesítési határidő lejárta előtt eszközölt fedezeti vétel útján megszerezze. E jogszabály mellett a fedezeti vételt nem eszközlő vevő nem érvényesíthet az eladó ellen oly igényt, amely a teljesítési határidő lejártakor, vagy hosszabb időközben foganatosítható lehívásra teljesítendő szállítás esetében ennek a teljesítési időköznek a vevő által választott bármely időpontjában létező piaci árak alapul vétele mellett kialakuló árkülönbözet megtérítésére irányul, hanem ilyen esetben csakis a teljesítésnek az eladó részéről történt megtagadásáról nyert értesülése idején létező piaci ár és a szerződési ár közötti különbözet lehet a kárigény tárgya E. H. 1918. évi június hó 14-én P. IV. 469 1918. szám. Elnök: Beck Hugó kir kúriai tanácselnök. Előadó: Bella János kir. kúriai bíró.