Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Vétel 119 alperes ez alatt az idő alatt sem szállítván, a felperes április hó 7-én az alperest a teljesítésre újból azzal a hozzáadással hívta fel, hogy ha 5 nap alatt nem szállít, kártérítést fog tőle követelni. Az alperes nem szállítván, a felperes az említett árúnak 1915. április 12-én volt piaci ára és a szerződési ár közötti különbözet iránt indított kártérítési keresetet. Az alperes a kereset elutasítását kérte és a perben azt vitatta, hogy a felperes csak a teljesítési határidő végén, 1915. március 31-én netán fennállott, legrosszabb esetben pedig az 1915. április 6-iki árkülönbözetet követelhetne, de semmiesetre sem igényelheti az április 12-iki árkülönbözetet, mivel a felperes egyoldalúan engedett utólagos teljesítési időt. A perben megállapított tényállás szerint a denaturált szesznek piaci ára a teljesítés helyén 1915. március 31-én hektoliterenkint 90 K-nál nem volt magasabb, ezt követően azonban rohamosan emelkedett és 1915. április hó 12-én hektoliterenkint már 143 K-t tett ki. Az elsőbíróság az alperest 2120 K. kártérítési tőke stb. meg­fizetésére kötelezte; a fellebbezési bíróság pedig az elsőbíróság ítéletét helyben­hagyta. Mert a felperes 1915. április 12-ig adott az alperesnek az utólagos teljesítésre határidőt, a kártérítési összeg megállapításánál tehát az ezen a napon fennállott piaci ár a mérvadó, mivel a perben nem merült fel adat arra nézve, hogy a felperes az utólagos telje­sítési határidők adásánál az áremelkedésre alapított számítással s így rosszhiszeműleg járt volna el. Határozat: A kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság végítéletét megváltoztatja és a fel­perest 2120 K. tőkére és jár. irányuló keresetével elutasítja. Indokolás: Abban a most is fenforgó esetben, amikor a vevő a késedelmes eladótól a Kt. 353. §-a alapján teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítést követel, a vevőt megillető kártérítési összeg megállapításánál a szerződés tárgyát képező árúnak a vevő által engedett utólagos teljesítés idejekor való piaci ára csak akkor vehető számba, amikor az utólagos teljesítési határidő engedélyezése a késedelmes eladó kérelmére történt. Mert a vevő a késedelmes eladót annak akarata nélkül nem

Next

/
Thumbnails
Contents