Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

116 Hiteljog 655. Ha az árú átadásával az eladó késik, a vevő a Kt. 353. §-a szerint a nem teljesítés miatt kártérítést követelhet az eladótól és pedig valóságos kárának, valamint elmaradt nyereségének megtérítését (Kt. 272. §.). A Kt. 356. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, hogy ha az árú nem is bir tőzsdei vagy piaci árral, hogy ily esetben a vevő a késedelmes eladótól az abból eredő kárának megtérítését követelhesse, hogy a megvett, de nem szállított árút nyereséggel tovább el nem adhatta, mert a vevő az árút üzleti nyereség céljából vásárolja, tehát a vevő annak a haszonnak, elmaradt nyereségnek a megtérítését, amelytől a vele szerződő fél szerződésszegése folytán elesett, nyilván követelheti, ha kimutatja, hogy az adásvétel tárgyát képező árút a szerződési árnál magasabb áron értékesíthette volna. A meghallgatott szakértő véleményéből kitűnik ugyan az, hogy a szóbanforgó „Kincsem" erőtakarmány sem piaci, sem tőzsdei árral nem bir; de a szakértő az alperes üzleti könyveiből megállapította azt, — ami megtámadva nincs, — hogy az alperes abban az időben, amelyben a felperesnek az erőtakarmány szállítását megtagadta, másoknak a szerződési árnál magasabb áron adott el ugyanolyan erőtakarmányt/ mint aminőt a felperesnek eladott, ezzel tehát bizonyítva van, hogy a felperes a szerződésszegés idejében az adásvétel tárgyát képezett „Kincsem" erőtakarmányt a szerződési árnál magasabb áron értékesíthette volna és így nyilván kárt szenvedett, amelyet az alperes esetleg megtéríteni tartozik. Ily körülmények között téves az alsóbíróságok ítéleteiben kifejtett az a jogi álláspont, hogy a felperes kártérítést azért nem igényelhet, mert a szóbanforgó árúnak sem tőzsdei, sem piaci ára nincs, és mert a felperes nem bizonyította, hogy az alperes elállása folytán saját vevőinek kártérítést kellett fizetnie. Ezekhez képest mindkét alsóbíróság ítélete a rendelkező rész szerint, megváltoztatandó volt. ad. II. Tényvázlat: A felperes 4919 liter 1907—1909. évi kisapáti hegyi termésű bort vett az alperestől literenkint 65 fillérért. A bor az 1912. évi szüret előtt volt szállítandó.