Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

84 Magánjog 443. Ebből következik, hogy valamint az idézett törvényszakaszok szerinti biztosítási végrehajtásnak, úgy a Tkr. 92. §-a szerinti jelzálogjogi előjegyzésnek is csak oly perköltség tekintetében van helye, mely felperes részére mint meghatározott pénzösszeg fizetése iránti követelésének (Ppé. id. 50. §-ának 1. bek.) a járuléka ítéltetett meg. Mivel azonban a jelen esetben oly perköltség jelzálogjogi előjegyzését kérték a folyamodók, mely részükre a felperes ellenében ennek pervesztessége következtében ítéltetett meg, ennélfogva, bár a kereset tárgya meghatározott pénzösszeg fizetése iránti követelés, a nem ennek járulékaként és a nem a felperes részére megítélt perköltség, jelzálogjogi előjegyzése iránti kérelmet elutasító másodbírósági végzést helybenhagyni kellett. 443. szám. Alzálogos Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdo' hitelező ke- nosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — reseti joga. árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak tígy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosíttatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a Tkr. 79. §-ában foglalt fenntartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. » T. H. 61. szám. 1895. évi április hó 19-én. Elnöke: Szabó Miklós a kir. Kúria elnöke. Előadó: Popu József kir. kúriai bíró. Indíthat-e az alzálogos hitelező közvetlenül a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen jelzálogi keresetet? — s különösen van-e az alzálogos • hitelezőnek közvetlenül az ingatlan tulajdonosa ellen keresete abban az esetben, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekkönyvi rendtartás 79. §-ában foglalt fenntartással töröltetett? (az 1801/1895. P. sz.-hoz.) Határozat: Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak úgy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosíttatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés