Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

64 Magánjog 43K ilyen tárgyaknál felmerülő és időszakonkint teljesítendő szolgáltatásokat a haszonélvezet megalapítójára vagy ennek örökösére hárítsa, mert különben a helyes jogelvekkel, esetleg a szerződéssel vagy végrendelettel ellentétes, az a visszás állapot következik be, hogy a vagyonösszeség hasznothajtó részeiből előálló jövedelem egyedül a haszonélvezőt illetné, a haszonélvező pedig a maga egyoldalú nyilatkozatával a hasznot nem hajtó részek fenntartásának a költségeit a haszonélvezet megalapítójára, a jelen esetben ennek a végrendeleti örököseire háríthatná vissza. Felperes sem szabadulhat tehát a hagyatéknak mint vagyonösszeségnek a körébe tartozó bányarészek fenntartási költségeinek a viselése alól azzal, hogy az 1913. évi október hó 28. napján beadott válasziratában egyoldalúan kijelentette, rnikép ő ezeknek a bányarészeknek a haszonélvezetéről, mivel azok jelenleg hasznot nem hajtanak, lemond. Felperes a kereseti kérelemben, alperesek pedig a részükről külön-külön előterjesztett viszonkereseti kérelemben a bányarészekre az ellenfél által fordítandó költségeket fenntartási, üzembehelyezési, üzembentartási költségekként jelölték meg, amelyekhez járulnak még a bányatársaságot a bányatörvény szerint terhelő felügyeleti költségek. Minthogy ezek szerint a költségek minősége nem vitás; minthogy továbbá az alsóbíróságok az 1913. évi október hó 28-át megelőző időre nézve a felperessel szemben már jogerősen kimondották, mikép felperest mint a hagyaték haszonélvezőjét a bányarészekre nézve a most említett költségek terhelik, azt kellett megállapítani, hogy ezek a költségek terhelik felperest az egyoldalú lemondó nyilatkozatának a megtétele után is. . A haszonélvezeti jog természetéből folyólag ezek a költségek felperest mint az összvagyon haszonélvezőjét az összvagyon haszonélvezetének a tartamáig és annyiban terhelik, amennyiben a bányarészek esetleges jövedelme a bányarészekre fordítandó költség fedezésére nem elég. 432. szám. Haszon- A haszonélvezet személyhez kötött jog, másra tehát át nem ruházélvezet. ható. A haszonélvezet gyakorlása átengedhető. II. A haszonélvezet gyakorlásának, mint a haszonélvezeti jogot harmadik személy javára terhelő szolgalomnak telekkönyvi bekebelezése nem foghat helyet.