Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Tulajdon 55 hatását a magyar magánjogi igazságszolgáltatásnak alávetett személyek jogviszonyaira a magyar magánjog szabályai szerint ítélje meg. Fennálló magyar jogszabály, hogy a szerző tulajdonossá lesz, ha a tulajdonos a dolgot a szerzőnek átadja és érvényes jogalapon megegyeznek abban, hogy a dolog tulajdona a szerzőre szálljon. Ily átruházással tulajdonossá lesz a szerző abban az esetben is, ha a dolog nem volt az átruházó tulajdona, kivéve ha a szerző a dolgot ingyenesen szerezte vagy ha nincs jóhiszemben és kivéve, ha a tulajdonostól (főbirtok fennforgása esetében a közvetlen birtokostól) a dolog birtokát erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy egyébként beleegyezése ellenére jogtalanul vonták el. A legutóbb említett szabállyal szemben a közforgalom biztonságának megóvása végett jogunk a kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII. t. c.) 299. és 300. §-ának nyomán haladva és a végre-hajtási törvény (1881 : LX. t. c.) 110. §-ának utolsóelőtti, valamint 96. §-ának 2. bekezdésével összhangban megengedi, hogy bizonyos meghatározott esetekben (kereskedőnek üzleti körében, közárverésen, nyilvános vásáron stb.) jóhiszemű harmadik személyek tulajdont szerezhessenek, tekintet nélkül arra, hogy az előbbi tulajdonos minő módon vesztette el a dolog birtokát A jelen indokolás III. részében előadottaknál fogva nem jogos az ellenséges rekvirálás, ha célja az, hogy a megszálló hadsereg a rekvirált dolgokkal kárpótlást nyújtson olyanoknak, akiket valamely rekvirálás aránytalanul sújtott. Az ilyen rekvirálás nem lévén jogos, a rekviráló hadsereg nem lett tulajdonossá. Jogszabályaink értelmében azonban — amint említve volt — olyan átruházótól is lehet tulajdont szerezni, aki nem volt a dolog tulajdonosa. Vizsgálni kell tehát, hogy a szerző, akire a megszálló hadsereg jogtalanul rekvirált dolgot ruházott át, tulajdonossá lett-e. Minthogy gyakorlati megvalósulásában a fennálló nemzetközi jogi szabályoknak meg nem felelő rekvirálás mindig feltünteti azt a magánjogi tekintetben lényeges vonást, hogy a tulajdonostól (vagy a főbirtok fennforgása esetében a közvetlen birtokostól) a dolog birtokát erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy egyébként beleegyezése ellenere jogtalanul vonják el; minthogy továbbá ily esetben átruházáson alapuló tulajdonszerzés még jóhiszemű harmadik személy javára sem következik be;