Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

56 Magánjog 426. minthogy végül az utóbbi jogtételtől a közforgalom biztonságának érdekében eltérést engedő szabályok alá nem tartoznak az ezúttal fennforgó vagyis azok az esetek, ha a megszálló hadsereg a jogtalanul rekvirált lovakat, vagy a hadi felszerelés vagy élelmezés egyéb tárgyait harmadik személyek részére tovább adja : mindezeknél fogva azt a harmadik — bár jóhiszemű — személyt, akire a megszálló hadsereg a jogtalanul rekvirált dolgot átruházta, nem lehet oly szerzőnek tekinteni, aki tulajdonjogot szerez abban az esetben is, ha a dolog nem az átruházó tulajdona. 426. szám. Tulajdon- Ha a házasság tartama alatt szerzett ingatlanságra a házastársak közösség közös tulajdonjoga kebeleztetett be, a tulajdonközösség megszüntetését tése^ázas a házastársak bármelyike a házasság fennállása alatt is követelheti. társak E. H. 1915. évi március hó 9-én 4502/1914. P. sz. Elnök: Bubla Ferenc között. kir. kúriai tanácselnök. Előadó : dr. Dévay Ignácz kir. kúriai bíró. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A házastársak mindenike egymással szemben a házasság ideje -alatt is szabadon és korlátlanul rendelkezhetik a tulajdonában álló dolgok felett. Ennélfogva felperes, ki a közösség megszüntetési per tárgyává tett ingatlanságok felerészének tulajdonjogát a B. alatt hiteles másolatban csatolt tkvi. kivonat szerint megszerezte, a tulajdonában álló emez ingatlansági hányadok felett abban az esetben is szabadon és korlátlanul rendelkezhetik, ha azokat házasságuk idején alperessel közösen szerezte és házasságuk még meg nem szűnt. A tulajdonjogban rejlő e rendelkezési hatalommal pedig vele jár az a jogosultság is, hogy a közös tulajdonban álló ingatlanságokra nézve mindenik társtulajdonos a többi társtulajdonossal szemben a közösség megszüntetését követelheti, minélfogva a jelen közösségmegszüntetési keresetnek is helyt kellett adni. Alaptalan alperesnek az a kifogása, hogy a keresetet időelőttiség okából el kellene utasítani azért, mert a közös ingatlanságokat ő és neje házasságuk idején együtt szerezték, azok tehát közszerzeményükhöz tartoznak, a közszerzemény megosztását pedig a házastárs a házasság fennállása alatt nem követelheti. Alaptalan ez a kifogás azért, mert a fentiek szerint a közös ingatlanságok felerésze felperes javára lett telekkönyvileg bejegyezve, a tulajdonjog