Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Rokonság 41 H. Mór vagyona annak halála után gyermekére, a felperesre szálljon, — másrészt pedig azt célozza, hogy abban az esetben, ha H. Mór nem venné nőül a felperes anyját, lehetetlenné tegye, hogy a felperes a bírói egyésség- szerint, őt illető tartásdíjakra fedezetet találjon. Ámde a felperesnek a bírói egyességen alapuló tartásdíj igénye megszűnt a H. Mór és a felperes anyja közt kötött házasság pillanatában, mert ez a kötés a felperest törvényesítette s ennek folytán az apa, H. Mór halála után többé nem tartás, hanem örökrész illette meg a felperest. De ezen örökrész szempontjából sem sérti az életjáradék szerződés a törvényt; mert: az utólagos házasság törvényesít ugyan, de csak a házasságkötés időpontjától fogva, nem pedig a gyermek születéséig visszamenő joghatállyal. A felperes törvényesítése az 1898. évi február 22-én kötött házassággal történt meg; öröklési jog és következésképen arra vonatkozó törvényi védelem is a felperest csak ez időtől illetik; 1897. évi május 15-én az életjáradék szerződés kötésekor, ilyen jog a felperest meg nem illette, azt tehát kijátszani vagy sérteni nem is lehetett. Hogy a vagyon a szülőről gyermekére szálljon, az kétségen kívül az öröklési jogi tételes szabályok alapelve, azonban épenséggel nem olyan feltétlen szabály, amellyel ellenkező ügylet, mint törvénybe ütköző, érvénytelen volna; bizonyítja ezt a kötelesrész törvényi védelme, amely szerint csak a bekövetkezett sérelem esetén és csakis a sérelem mértékéig határtalan az az ajándékozás, vagy halálesetre szóló juttatás, amely a juttatás idején már fennállott kötelesrészhez való igényt sérti, de nem hatálytalan a juttatás abban a részben, a mely a kötelesrészt kitévő, avagy kiegészítésére szükségelt összeget maghaladja. Sem a törvény kijátszása, sem a jó erkölcsökbe ütközés címén nem támadható meg a szülő részéről történt vagyonátruházás pusztán azért, mert a vagyon a lemenő ágon való örökös elől elvonatik, csak a kötelesrésznek van bírói jogsegélyre igénye. A szülőnek ügylete tehát, a melyet kötelesrészre jogosult örökös keletkezése előtt kötött, nem támadható meg a mondott címeken abban az esetben sem, ha utóbb törvényes leszármazója támad. A ^—i fcir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyja. Határozat: A kir. Kúria mindkét alsóbíróság ítéletét meg-