Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Rokonság 39 A házasság tartama alatti ajándékokra nézve azonban a 89. §. világosan és határozottan rendelkezett, még pedig akként, hogy a házasság felbontása esetében csak azt a házastársat kötelezte az ajándékoknak a visszaadására, akit a bontó ítélet vétkesnek nyilvánított. A törvénynek ebből a rendelkezéséből tehát önként folyik, hogy csak a nem vétkes házastárs jogosult az adott ajándékokat visszakövetelni és hogy abban az esetben, ha a bontó perben mindkét házastárs vétkesnek nyilváníttatik, az ajándékozások megállanak s ezeknek a hatálytalanítását egyik fél sem követelheti. Minthogy tehát a jelen esetben a kérdéses szerződésnek a hatálytalanítására nem az általános magánjogi szabályok, hanem a Ht. 89. §-ának a rendelkezései alkalmazandók, a felperes, mint a bontó perben szintén vétkesnek nyilvánított fél a kérdéses jogügylet hatálytalanítását nem kérheti, miért is a másodbíróság ítéletének megváltoztatásával a per főtárgyára az elsőbíróság ítéletét kellett helybenhagyni. 3. Rokonság. 421. szám. A bírói joggyakorlat szerint az utólagos házasság által való tör- Törvényesívényesítés joghatálya visszahat a gyermek születésének időpontjára, ^e,s utólagos minélfogva az ekként törvényesített gyermek a törvényes házasságból kötéssel született gyermekkel azonos jogi tekintet alá esik, azzal a kivétellel, hogy az utólagos házassággal való törvényesítés a törvényes házasságból származó gyermeknek már előbb, vagyis az utólagos házasságkötés előtt szerzett jogait nem sértheti. E H. 1915. évi november hó 2-án Rp. I. 4758/1915. sz. Elnök: Günther Antal, a kir. Kúria elnöke. Előadó: Plopu György kir. kúriai bíró. Tényvázlat: H. Mór 1885. évben megismerkedvén K. Karolinával, közös háztartásra léptek, s a köztük kifejlődött belső viszonyból 1887. február 15-én egy Karolina nevü gyermek, a perbeli felperes született. H. Mór magyar honos volt ugyan, de állandóan külföldön tartózkodott és többnyire Bécsben lakott K. Karolinával és a felperessel közös háztartásban. Az apa gondoskodni kívánván gyermekéről, a felperesről, ennek születése után 2 év multával, 1889. évben bepereltette magát a bécsi Bezirks-Gericht, Innere Stadt előtt apaság elismerése és a