Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Házassági jog 27 okiratot annyiban, amennyiben a felperes kielégítési jogát sérti, * hatálytalannak mondja ki, s az alperest a nagyváradi 1227., 3087. és 4897. számú betétekben felvett s egészben az alperes nevén álló ingatlanok értéke erejéig arra kötelezi, hogy 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett a felperesnek 10236 továbbá 3900 korona tőkét és járulékait fizesse meg. Indokok: A becsatolt betétmásolatok és a beszerzett telekkönyvi iratok alapján tényként állapítja meg a kir. törvényszék, hogy az Egyezségben felsorolt ingatlanokat S. Bálint a házasság tartama alatt szerezte, ebből folyóan az a törvényes vélelem áll fenn, hogy az alperes is közszerző, az ellenkezőnek a bizonyítása a felperest terhelte, de ezt nem bizonyította, — viszont mivel az alperes S. Bálintnak törvényes felesége, s a többi váltókötelezetteknek is közeli rokona (anyja s anyósa), a közeli rokonságnál fogva az a jogi vélelem áll fenn, hogy az alperesnek férjének vátókötelezettségéről s az „Egyezség" létrejötte idejében a követelés fennállásáról tudomása volt. A közszerzeményi vagyon megállapításánál nemcsak az activ vagyon veendő figyelembe, hanem az az érték a közszerzemény, amely az adósságok levonása után maradt fenn; a közszerzeménynek ezen általánosan elfogadott jogi fogalmából következik, hogy annak a házastársnak, akinek a nevére a szerzés történt, a házasság tartama alatt keletkezett adósságai az egész közszerzeményi vagyont terhelik és mert addig közszerzemény nincs, míg az átruházó adósságai ki nem fizettettek, ezért az a körülmény, hogy az említett ingatlanok az alperesre, mint egyik közszerzőre ruháztattak át, a felperes, mint hitelező jogaira befolyással nincs, — s az alperes köteles tűrni, hogy a felperes magának az átruházott ingatlanokból kielégítést kereshessen, — mely alapon a felperes keresetének a rendelkező rész szerint hely adandó volt. A n.—i kit. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét a kereseti kérelemnek megfelelő azzal a változtatással hagyja helyben, hogy az alperest nem fizetésre, hanem annak tűrésére kötelezi, hogy a felperes a megállapított tőke és járulékai erejéig magát a rendelkező részben felsorolt ingatlanokból végrehajtás útján kielégíthesse. Indokok: A törvényszék a kereseti kérelemtől eltérőleg az alperest az ingatlanok értéke erejéig fizetésre kötelezte, — ez okból az első bíróság ítéletének ezt a rendelkezését a kereseti kérelemnek