Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

20 Magánjog 414. bíróságnak az illetékesség kérdésében hozott s a fellebbezési bíróság által helybenhagyott ítéletében világos kifejezést is nyert, következőleg az illetékesség megállapításából annál kevésbbé vonható jogi következtetés az alkalmazandó anyagi jogszabályra, mert az illetékesség megállapítására a Pp. szabályai, ellenben az alperes hozományadási személyes kötelezettségére a magánjog általános szabályai az irányadók, ezek szerint pedig csak a házasság érvényességének kérdése esik a házasságkötés helyén hatályos anyagi jog rendelkezései alá, ellenben a szülőnek hozományadási kötelezettségére, mint tisztán személyjogi kötelezettségre ellenkező jogok találkozása esetében, nem a házasságkötés helyén, hanem a szülő állandó lakása helyén hatályban lévő anyagi jog nyer alkalmazást, amiből okszerűen következik, hogy alaptalan a felperesnek s a főbeavatkozónak az osztrák polgári törvénykönyv nem alkalmazása miatt anyagi jogszabálysértésre alapított panasza is, mert az alperes nem karánsebesi, hanem ökörpataki illetőségű magyar honos lévén, hozományadási kötelessége nem az osztrák polgári törvénykönyv, hanem a magyar jog alapján bírálandó meg, e szerint pedig a szülő, ellenkező kikötés nélkül hozományt adni nem köteles. , 4 414. szám. Járadék- Az állandó bírói gyakorlat a járadékhozományt úgy tekinti hozomány mintha a férj a járadéknak, mint évi kamatnak, a tőkéjét kapta volna (Apanázs), hozományul, de a tőkét a hozomány adója visszatartotta. Eszerint a járadékhozomány a házastársak közötti viszonylatban, a visszatartottnak tekintendő hozományi tőke kamatával, vagyis a hozomány hasznával azonos megítélés alá esik. Már pedig a hozomány hasznait a férj jogosítva van élvezni, s ez a jogosultsága nincs egybekötve a visszatérítés kötelezettségével, következéskép a férjet a kapott járadékhozományra nézve visszatérítési kötelezettség nem terheli. E. H. 1913. évi június 18-án 554/1913. P. szám. Elnök: Rhorer Miklós kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Zsíros Kálmán kir. kúriai bíró. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletének az alperest viszontkeresetével a 4,200 K apanázsra nézve elutasító, egyedül fellebbezett részét helybenhagyja. Indokok: Nem vitás, hogy felperes a 4,200 K-t negyedévi részletekben a háztartással járó kiadások fedezésére kapta alperesnek atyjától a házassági viszonyra való tekintetből. A 4,200 K