Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Házassági jog 19 községi illetőséget is. megszerezte, s ezeket a megállapított tényeket a felperes által felhozott s alperes részéről kétségbe nem vont az a körülmény, hogy alperesnek az osztrák polgári törvénykönyv hatálya területén fekvő Karánsebesen is van berendezett lakása, ott is fizet adót, és hogy a felperes Karánsebesen lépett házasságra, — meg nem dönti. Az ekként megállapított tényállás mellett a fenntebb említett jogelv szerint az a peres kérdés, hogy az alperes tartozik-e leányának, a felperesnek hozományt adni, — az általános magyar magánjog szabályainak alkalmazásával döntendő el, s a felperes által felhozott az a körülmény, hogy ebben a perben a karánsebesi kir. törvényszék illetékessége állapíttatott meg, nem vonhatja maga után azt, hogy a per eldöntésénél a perben eljárt karánsebesi kir. törvényszék területén hatályban lévő osztrák polgári törvénykönyv szabályai alkalmaztassanak, mert a bírói illetékesség kérdése nem azonosítható azzal a kérdéssel, hogy a per eldöntésénél minő anyagi jog szabályai alkalmaztassanak. Az általános magyar magánjog szabályai szerint a hozomány önkéntes adomány lévén, hozomány adására a szülők csak abban az esetben kötelezhetők, ha ez iránt kifejezetten kötelezettséget vállaltak, a jelen ügyben azonban ez az eset fenn nem forog. Határozat: A kir. Kúria a felperes s a főbeavatkozó felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokolás: A felperes s a főbeavatkozó a fellebbezési bíróságnak az alperes állandó lakhelyére s községi illetőségére vonatkozó tény magállapítását, valamint az osztrák polgári törvénykönyv nem alkalmazását panaszolják, — ezek a panaszok azonban alaptalanok, mert: a bíróság a helyhatóság, mint illetékes közhatóság nem kifogásolt bizonyítványai s a kihallgatott előljárósági tagok vallomása alapján állapította meg azt a tényállást, hogy alperes ökörpataki állandó lakos és ugyanottani illetőségű, valamint azt is, hogy Karánsebesen is van berendezett lakása, ekként a tényállás megállapítása szabályszerűen történvén, azt sikeresen megtámadni nem lehet, midőn tehát ebből a tényállásból a Pp. 19. §-hoz képest a karánsebesi kir. törvényszék illetősége megállapíttatott, ez a megállapítás csak a törvényszék illetékességére vonatkozik, de nem dönti el azt a kérdést is, hogy az alperes hozományadási kötelezettsége melyik anyagi jog szerint bírálandó meg, ami az első2*