Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

18 Magánjog 413 zólag, amelyeknek eldöntésénél a személyiségből szokás kiindulni, rendszerint az illető személy lakhelye szerint érvényben levő anyagi magánjog alkalmazandó: azért á fennforgó esetben is az alperes lakhelyén érvényben levő magyar magánjog szerint bírálandó el a peres kérdés. A magyar magánjog a hozomány kikötésének érvényességéhez különös alakszerűséget,' nem kívánt, azonban a magyar magánjog szerint a hozomány olyan önkéntes adomány, melynek nyújtására, akarata ellenére senki, még a szülő sem kötelezhető, ezek szerint az alperes csak akkor volna kötelezhető hozomány adására, ha azt bármely formában, a lekötelezésre érvényes módon ígérte, az azonban nem történt meg. De az osztrák polgári törvénykönyv alkalmazása esetén annak 1222. §-a értelmében sem illeti a felpereseket hozomány; mert: nem vitás a felek közt, hogy a felperesnő a szülők tudta nélkül megszökött K. Istvánnal és hogy a szülőinek akarata ellenére ment férjhez, tehát a rosszalás okát a bíróság is alaposnak találja; következéskép alperes nem köteles hozományt adni a felperesnőnek ebből az okból, K. Istvánnak pedig azért, mert ilyent nem is ígért. A t.—/. kir. ítélőtábla: az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Első sorban azt a vitás kérdést kellett elbírálni, hogy a jelen perben az osztrák polgári törvénykönyv, avagy az általános magyar magánjog szabályai alkalmazandók-e ? Az a kérdés, hogy a szülők tartoznak-e leányuknak hozományt adni, azon jogszabályok szerint bírálandó el, melyek a szülők állandó rendes lakhelyén a hozományt igénylőnek házasságra lépésekor hatályban voltak, rendes lakhelynek pedig e szempontból, a bírói gyakorlat szerint az a község tekintendő, a hol a szülők állandóan és legalább annyi idő óta tartózkodnak, a mennyi az 1886 : XXII. törvénycikk 10. §. értelmében megkívántatik ahhoz, hogy ott községi illetőséget szerezhessenek. Az 1886: XXII. törvényczikk 17. §-a szerint arra hivatott községi elöljáróság által kiállított bizonyítvány s a községi előljárósági tagok tanúvallomása alapján a kir. ítélőtábla tényként megállapította, hogy az alperes 4—5 év óta, tehát a községi illetőség megszerzéséhez megkívánt időtartamot meghaladó idő óta állandóan a lugosi kir. törvényszék területéhez tartozó, s e szerint az általános magyar magánjog hatálya alá eső Ökörpatak községben lakik, sőt ott a