Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

10 Magánjog 409. kezett, amely a felperes keresete folytán a házasság felbontásának alapjául szolgált. Azok a cselekedetek, amelyek miatt alperes a Ht. 85. §. harmadik bekezdése alapján a felperesnek vétkessé nyilvánítását kérte, az alperes külön iratának világos tartalma szerint az 1913. évben és az 1914. évi húsvét táján és az 1913. év előtt történtek, amint ezt a fellebbezési bíróság is megállapította. Azokat a vétkes cselekedeteket pedig, amelyeket a fellebbezési bíróság a felperes által becsatolt levelek alapján az alperes terhére bontó okul megállapított s amelyek miatt a házasságot a felperes keresetére az alperes hibájából felbontotta, alperes az 1915. év június hónapjában követte el, vagyis akkor, amikor felperesnek a különiratban felhozott állítólagos cselekedetei önálló bontó okul már nem voltak érvényesíthetők azért, mert akkor az alperes kereseti joga a Ht. 83. §-ában megszabott időmúlás miatt már elenyészett. A felperesnek az a .magatartása pedig, hogy a jelen perben egyességileg magára vállalt gyermektartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, bontó ok megállapítására nem alkalmas, amiatt tehát a felperes vétkesnek nem mondható ki. Ezek szerint alperesnek a Ht. 85. §-a harmadik bekezdésében foglalt jogszabály megsértésére alapított panasza alaptalan. 409. szám. A házasság A házassági együttélés és a közös lakás helyének megválasztása joghatásai a férjnek, mint a család fejének jogköréhez tartozik és ez a joga csak * '* annyibán van korlátozva, hogy gyakorlásánál feleségének tanácsait és ellenvetéseit méltányos figyelembe kell vennie. Pusztán az a tény, hogy felek abban egyeztek meg, hogy bizonyos helyen fognak állandóan együtt lakni, a férjet nem foszthatja meg az őt megillető jogkörben rejlő attól a jogától sem, hogy az együttélés és a közös lakás helyét utóbb a feleségével létesült megegyezéstől eltérően válassza meg, ha ezt a változott viszonyokra való tekintettel szükségesnek látja. És a férjet ennél az elhatározásánál a feleségnek csak az az ellenvetése korlátozhatja, hogy a férj által választott tíj lakóhely vagy lakás a házasságnak megfelelő életközösség folytatására nem alkalmas, avagy reá nézve erkölcsileg káros, vagy létfentartása szempontjából anyagilag hátrányos lenne. E. H. 1914. évi december hó 15-én 2884/1914. P. szám. Elnök: Somogyi Mihály kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Zsíros Kálmán kir. kúriai bíró. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja.