Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

156 Magánjog 481. és bárányutcai kiágazásának kisajátítása után a körút mindkét oldalán homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai kisajátítási járulék fejében házaik, illetve telkeik minden folyó öle után 288 frt. 16 krt tartoznak fizetni, még pedig az illető szakasz elkészültétől és forgalomnak átadásától számított egy félév letelte után négy egyenlő előleges negyedévi részletben. Az idézett t.-c.-eknek ezekből a rendelkezéseiből úgy látta a Kúria polgári teljes ülése a 67. sz. polg. döntvény meghozatalánál, hogy ez a törvényben kirótt teher az ingatlannak olyan terhe, amelyet az tartozik viselni, aki az egyes részleteknek a törvényben meghatározott esedékessége idejében az ingatlannak a tulajdonosa, hogy továbbá ez a teher magán az ingatlanon zálogjogi bekebelezés nélkül nyugszik s a törvényben lévén kiróva, köztudomású. A Kúria tehát a 67. sz. polg. döntvény meghozatalánál a körúti járulékra nézve fenforogni látta a kisajátítási járuléknak közteherminőségét. Magától értetődik, hogy ez a döntvény nem talál alkalmazást azoknak a jogeseteknek a bírói eldöntésénél, amelyekben a csatornázás és útburkolás költségeinek a fedezése tárgyában a budapesti és pozsonyi szabályrendeletektől eltérő rendelkezéseket tartalmazó valamely más szabályrendelet rendelkezései elég alapot nyújtanak az ítélő bíróságnak arra a jogi következtetésre, hogy a csatornázás és útburkolás mentén fekvő ingatlan után a közhatóságtól kivetett járulék az ebben a döntvényben körvonalozott tehertől elütő jogi természettel bir. 481. szám. termé- A vevő, aki tudja, hogy a termelő saját termésű gabonáját adta fadása* e'' a gabonaforgalom hatósági korlátozásának idejében csak az eladó termelési és házi szükségleteit meghaladó termés mennyiségre nézve követelheti az eladó részéről a teljesítést. E. H. 1916. évi szeptember 12-én Rp. Vili. 3563/1916. szám. Elnök: Grecsák Károly kir, kúriai tanácselnök. Előadó: Bodolla Béla kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Felperes 1914. évi május hóban 500 mázsa búzát vett alperestől s mivel utóbbi csak 300 m. mázsát szállított le, a 200 m.-ra eső árkülönbözet címén felperes 2800 K-t követelt. Alperes mint földbirtokos és gazdálkodó a saját termésű búzáját adta el, azonban a kedvezőtlen időjárás mellett a gazdasági szükségletek levonása után csak 303 mm. feleslege maradt, s ezt le is szállította. Az elsőbíróság a keresetet elutasította, mert a jog-