Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

152 Magánjog 480. rendeletek szerint a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt, a pozsonyi szabályrendelet szerint azonnal fizetendő, de a fizetésre a városi tanács a kötelezett fél kérelmére halasztást' adhat, részletekben törlesztést engedhet. A vitás jogkérdés felmerülésére alapul szolgáló szabályrendeleteknek ezek a rendelkezései kizárják tehát annak a megállapíthatását, hogy a csatorna és útburkolási járulék állandóan visszatérő időszakokban teljesítendő szolgáltatásokból áll, hanem ez egyszersmindenkorra egy összegben teljesítendő olyan pénzbeli szolgáltatás, amelyet a csatornázásra és útburkolásra vállalkozó közhatóság az illető ingatlanok tulajdonosaira a közterhek arányosabb megoszlása céljából és azért hárít át, mert a csatornázás és útburkolás a vagyoni gyarapodás szempontjából is az annak mentén levő telkek tulajdonosainak válik elsősorban hasznára. Nem teszi dologi teherré ezt a járulékot sem az, hogy a városi szabályrendeletek szerint ez a járulék nemcsak személyes tartozása annak, aki a fizetési meghagyás kézbesítése időpontjában az ingatlan tulajdonosa volt, hanem magát az ingatlant közvetlenül terheli, sem az, hogy a járulék a közadók módjára hajtandó be. A szabályrendeleteknek az a rendelkezése ugyanis, hogy a járulék magát az ingatlant közvetlenül terheli, csupán azzal a jelentőséggel bir, hogy az ingatlanból magából, illetve annak értékéből nyerhet kielégítést bármely harmadik személlyel szemben a járulék, az a rendelkezés pedig, hogy a járulék közadók módjára hajtandó be, csupán a behajtás szerveit és módját állapítja meg, ami a dolog természete szerint nem birhat kihatással a járulék jogi természetének a megállapításánál. A csatornázás és útburkolás után kivetett járulék tehát nem dologi teher, hanem a csatornázás és útburkolás ellenértéke fejében a munkálatokat végeztető községgel (törv. hat. joggal felruházott várossal) szemben keletkezett s egyszersmindenkorra fizetendő olyan tartozás, amelynél a községgel (törv. hat. joggal felruházott várossal) szemben a kötelezettség alanyát az a körülmény határozza meg. hogy a járulék kivetése időpontjában ki az ingatlan tulajdonosa, és amely közvetlenül magát az ingatlant is terheli. Mivel pedig a csatornázás és útburkolás után kivetett járulék nem dologi teher, nem fogadhatta el a jogegységi tanács azt az álláspontot, amely szerint vétel esetében a szerződő feleknek egy-