Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)
sz. Vétel, csere, ajándék 153 máshoz való jogviszonyában az eladót csak akkor terheli a szóbanforgó járulék, ha ez már a vételszerződés megkötése előtt esedékes volt. Másodsorban vitás lehet az, hogy vájjon a csatornázás és útburkolás után a közhatóság részéről az ingatlan tulajdonosára kivetett járulék nem olyan közteher-e, amely az ingatlannak az eladása esetén a szerződő feleknek egymáshoz való jogviszonyában is azt terheli, aki a járulék esedékessége időpontjában az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa volt. A jogegységi tanács úgy találja, hogy ez a járulék nem ilyen közteher. A budapesti 164/1906. kgy. sz. szabályrendelet 6. §-a szerint az ingatlantulajdonosokat a csatornák építési költségének csupán egy része terheli s ez a költség a kiadásokat teljesítő székesfővárosnak megfizetendő, egyes esetekben (6. §. III. a.—c. pontok) a költségeket részben a székesfőváros, részben a ingatlantulajdonosok viselik; a 433/1904. kgy. számú szabályrendelet 4. §-a szerint a székesfőváros áltál eszközölt burkolási költségeknek csupán egy része térítendő meg a székesfővárosnak, Pozsony szab. kir. város csatorna szabályrendeletének 3. §-a pedig kifejezetten megkülönbözteti a csatornaépítési járulékot a csatornaépítési pótléktól, amely előbbit a város által fedezett építési költség egy részének a „lehajlására" az 5. §-ban körvonalozott mértékben azoknak az ingatlanoknak a tulajdonosai fizetik, amelyeknek mentén a közcsatorna épült, holott a 8. §. szerint a csatornaépítési pótlék a községi pótadónak egy része, amelyet a város az állami adók után vet ki és amelynek kulcsát a törvényhatósági bizottság évről-évre határozza meg. A szabályrendeleteknek most idézett rendelkezései szerint tehát a városok a részükről már fedezett költségeknek egy részét téríttetik vissza azokkal, akik mint a csatorna vagy út mentén fekvő ingatlanoknak a tulajdonosai fokozottabb vagyoni előnyhöz jutnak a csatornázás vagy útburkolás következtében s csupán az ezen felül levő költségeket vetik ki pótadó alakjában a város adófizető polgáraira. És minthogy a csatornaépítésre vagy útburkolásra vállalkozó város a fölmerült és részéről már fedezett költségeknek egy részét térítteti magának vissza azoktól, akik ingatlanaiknak fekvésénél fogva a csatornázásból és útburkolásból rendszerint vagyoni előnyhöz is jutnak, az ezen felül levő részt pedig vagy erre a célra kivetett pótadókból vagy egyéb jövedelmeiből fedezi;