Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

Vétel, csere, ajándék 149 hogy a kjr. Kúria és a budapesti, valamint a pozsonyi kir. ít. tábla ellentétes gyakorlatot folytat a jelen jogegységi döntés tárgyául szolgáló elvi kérdésben, szükségesnek látta a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének a biztosítását és az ellentétes határozatokra vonatkozó ügyiratok beszerzése iránt intézkedett. A beszerzett ügyiratokból kitűnik, hogy a megnevezett bíróságok elvi tekintetben egymástól tényleg eltérő gyakorlatot folytatnak, mert míg a pozsonyi ít. tábla 1910. G. 259. és 1910. G. 272/2. s a bpesti kir. tábla IV. P. 10,018/1915. és a m. kir. Kúria 1945/1910., 1611/1914., 5179/1914. és 5704/1914. P. számú határozataikban a csatornázási és útburkolási járulék ki által való fizetésére nézve a csatorna-illetve utcakövezési müvek elkészültének a tényét és idejét fogadják el döntőnek és az ez időbeli tulajdonost kötelezik a járulék fizetésére, addig a bpesti kir. ít. tábla 1899. I. G. 220., 1907. I. G. 844., 1911. G. 421., 1912. G. 51, 1913. G. 451. és P. IV. 3293/1915. számú határozataiban azon elvi álláspontot foglalja el, hogy a járulék fizetésére nézve ennek a hatóság által történt kivetése az irányadó és azt a kivetésjcori tulajdonos tartozik viselni. Ettől az álláspontjától azonban a bpesti kir. ít. tábla P. 4196/1911. sz. a. kelt ítéletében eltér és a járulék esedékességét fogadja el irányadónak és azt a tulajdonost kötelezi a járulék fizetésére, aki a járulék esedékességének idejében volt a telek tulajdonosa. A pozsonyi kir. ít. tábla mint felülvizsgálati bíróság 1910. G. 259/4. sz. a. kelt határozatának alapul szolgáló tényállás az, hogy D. A. és neje í 907. április 22-én kelt szerződéssel eladták tehermentesen W. M. és nejének a pozsonyi 2674. sz. tkvi. betétben foglalt házukat, minthogy azonban Pozsony város tanácsa 1908. április 9-én 1132 K 52 f. csatornaépítési járulékot vetett ki és hajtott be a vevőkön, holott a csatorna már az átruházás előtt 1905-ik évben elkészült, az a teher az akkori tulajdonosokat, az. eladókat terheli. Az alsóbíróságok ilyen irányú marasztaló ítéleteket hoztak és a pozsonyi ít. tábla mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy a csatorna építéséhez való hozzájárulási kötelezettség annak építésével keletkezik és az építés befejeztével a városnak valóságos és tényleg fennálló követelésévé válik és az azt terheli, aki a csatorna építésekor az ingatlannak a tulajdonosa volt, már pedig a megállapított tényállás szerint