Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

150 Magánjog 480. a csatorna építésekor a telek tulajdonosai az alperesek voltak, így az eladáskor már fennállott ezt a terhet a tehermentes eladásra való tekintettel viselni tartoznak. Ugyanezen alapon döntötte el a pozsonyi tábla az 1910. G. 272/2. sz. a. sommás pert. Hasonló értelemben határozott a m. kir. Kúria is 1945/1910., 1611/1914., 5179/1914. és 5704/1914. P. sz. a. kelt ítéleteiben, kimondván, hogy az útcaburkolás megtörténtének tényével a megtérítési kötelezettség már beáll és ez a járulék ettől az időtől kezdve köztartozás és csak a megtérítés időpontja függ a számszerű kivetéstől és a fizetési meghagyás kézbesítésétől. A bpesti kir. ít. tábla fentebb idézett határozatainak alapjául szolgáló tényállások csekély eltéréssel azonosak és akörül forognak, hogy az utcakövezési és csatornázási munkálatok a teleknek tehermentesen történt eladásakor már elkészültek és hogy a járulék az adás-vételi jogügylet létrejötte utáni időben vettetett-e ki? E vitás kérdésekben aztán 1899. I. G. 220., 1907. I. G. 844., 1911. G. 421., 1912. G. 51. és P. IV. 3293/1915. számú ítéletei szerint a bpesti kir. ít. tábla akként döntött, hogy a járulék ki által való fizetésére nézve nem a munkálatok befejezése, hanem a munka költségeinek a mindenkori tulajdonos terhére történt hatósági megállapítása és kivetése az irányadó, mivel a követelés csak a kivetés által keletkezik és azt a kivetéskori tulajdonos köteles viselni. Ellenben a bpesti kir. ít. tábla 4196/1911. sz. a. kelt ítéletében, ahol egy lejárt járulékrészlet fizetéséről volt szó, azt mondotta ki, hogy a járdaköltség dologi teher és mint ilyen, akár évi járulékról, akár időszakonként fizetendő részletekről van szó, azt terheli, aki az egyes járulékok illetve részletek esedékessége idejében a közszolgáltatással terhelt ingatlan tulajdonában volt Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria is 2307/1 912. P. számú ítéletében. Ki kell emelni még a bpesti ít. táblának IV. P. 10,018/1915. számú ítéletében foglalt azt az indokolást, amely szerint a burkolási járulék terhét az eladóra azon okból hárította, mert az eladáskor a ház előtti utcaburkolás már kész volt, s így az az értékemelkedés, amely ebből az eladott ingatlanra hárul, a vételár meghatározásánál szerepelt, akként ha a burkolási járulék is a vevőnek a terhére esnék, ez az értékemelkedést kétszeresen fizetné meg.