Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

140 Magánjog 476. a felperes vitatott álláspontja szerint a szerződő felek között az adás-vételi szerződés végérvényesen létrejött. Minthogy azonban az ingatlanokra vonatkozó vételiszerződés létrejöttnek rendszerint csak akkor tekinthető, ha a felek nem csupán a vétel tárgya és a vételár, hanem a vételi szerződés minden lényeges felvételére nézve egymással megállapodtak; • minthogy továbbá az elsőbíróság ítéletében a per bizonyító adatainak megfelelően helyesen megállapított tényállásból kétségtelen az, hogy a peres felek utóbb, azonban még a szerződés írásba foglalása előtt az elsőbíróság ítéletében részletesen felsorolt oly körülményekre nézve alkudoztak, amely körülmények a megkötni szándékolt vételi szerződésnek annyira lényeges feltételéül tekintendők, hogy az azokra vonatkozó kölcsönös megállopodás nélkül a vételügyletet a maga teljességében létrejöttnek tekinteni nem lehet, a szerződés kiegészjtő részét alkotó eme körülményekre, különösen pedig az eladandó ingatlan területére és az ahhoz mérten megszabandó vételárra s a fizetési módozatokra a szerződő felek megállapodni nem tudtak, de sőt még annak a kérdése sem hozatott tisztába, hogy a felperes a birtok vételénél az eladó alperesek közvetítő megbizottaként, avagy mint közvetlen vevő szerepel-e ? Mindezekből kétségtelen tehát, hogy a peres felek között végérvényes adásvételi ügylet a fentebb kiemelt értelemben létre nem jött, miért is a kereset alaptalan: következéskép azzal az alsóbíróságok a felperest helyesen utasították el. 476. szám. Ingatlan Ha a vételi szerződés nem nyomban, vagy a szerződő felek valaadás-vételi melyikének a másik félhez intézett felhívására teljesítendő, akkor, sz.e'rnz°edeeS különösen az ingatlanok vételénél, a szerződés lényegéhez tartozik az enyege. a szerződés teljesítésének n ód ja és ideje is megállapíttassék. E. H. 1917. évi október 23-án Rp. V. 4416/1917. szám. Elnök: Dévay Ignác kir. kúriai bíró. Előadó: Dobi Imre kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Felperes ingatlan tulajdonjoga iránt azon az alapon indított keresetet, hogy az alperes jogelőde, aki a kereseti ingatlant 12 évvel a kereset indítása előtt árverésen megvette, kijelentette, hogy-a vételárnak és a költségeinek megtérítése ellenében az ingatlant visszaadja. Az alsóbíróságok a felperest keresetével elutasították.