Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Követelések megszűnése és elévülése 135 felszaporodott részleteinek egyszerre való behajtása a kötelezett fél vagyoni érdekét súlyosan megtámadná, az illető jogosítottak lemon­dottaknak tekintendők, ha azt huzamos időn át indokolatlanul nem érvényesítik s ekként a tartást az alatt az idő alatt, amelyre az megállapítva van, igénybe nem veszik. A bírói gyakorlat által elfogadott eme vélelemmel szemben azonban a jogosított fél nincs elzárva attól, hogy oly körülménye­ket hozhasson fel és bizonyíthasson, amelyek szerint a lefolyt huza­mosabb idő alatt, akár az adósához közvetlenül vagy közvetve intézett felszólítás utján, akár más módon megfelelő lépéseket tett, melyek a követelés behajtását célozták és hogy eme lépések csak azért nem vezettek sikerre, vagy azért hagyattak abba, mert a kötelezett fél ol ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkezett, mely­ből a követelés behajtása egyáltalán, vagy legalább különösebb nehézség nélkül várható lett volna. Alperes hozott is fel erre vonatkozólag bizonyos körülménye­ket, a tényállás azonban a jelzett irányban a döntő körülmények tekintetében kimerítően és szabatosan megállapítva nem lett. Ennélfogva a kir. Kúria az ügyet a fellebbezési bíróság íté­etében megállapított tényállás alapján eldöntésre alkalmasnak nem találta. 472. szám. Ki nem rótt betegsegélyezésí járulék 5 év alatt elévül. Betegség E. H. 1916. évi április 4-én P. VI. 10,209/1915. szám. Elnök: Fittlcr Imre j^uíék kir. kúriai tanácselnök. Előadó : Rötth László kir. kúriai bíró. elévülése Határozat: A kir. Kúria alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad és felperest keresetével egészben elutasítja. Indokolás: Az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt a felleb­bezési bíróság ítéletének ama része ellen, mellyel őt, — a törvény­hatósági jóváhagyást, 1908. évi február hó 11. napját megelőző időre 284 K 88 f. betegsegélyezési járulék és kamata megfizetésére kötelezte — és kérte felperest keresetével egészben elutasítani; felülvizsgálati kérelmét anyagi jogszabálysértésre, elévülési kifogá­sának figyelmen kívül hagyására alapítja. Az alperesnek ez a felülvizsgálati panasza jogos alappal bir. Ugyanis az 1907: XIX. t.-c. 46. §-ának első bekezdése szerint a betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékok közigazj itási

Next

/
Thumbnails
Contents