Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Követelések megszűnése és elévülése 131 a kereset beadásakor, illetve a bírói letétbe helyezés időpontjában: 1916. évi szeptember 28-án alperestől a kereseti összegnek az ő kezéhez való fizetését követelni, avagy alperes önhibája nélkül bizonytalanságban volt-e, illetve lehetett-e arra nézve, hogy a fizetést felperesnek vagy az engedményező cégnek köteles-e teljesíteni. E részben helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy felperes a nevezett cég és alperes közötti vállalati szerződésből kifolyóan a céget mint vállalkozót alperessel szemben megillető járandóságot a szerződés tartalma alatt engedményezés útján — az 1881 : LX. t.-c. 65. §-ának második bekezdésében is kifejezésre jutott elvnek megfelelően — csupán feltételesen, illetve csupán azon összeg erejéig szerezhette meg joghatályosan, amely a szerződés teljesítése és a végleszámolás megtörténte után fogja a vállalkozó céget (az engedményezőt) megilletni. Nyilván erre tekintettel, valamint a vállalati szerződés kiegészítő részét képező 3 •/.. alatti általános vállalati feltételek 15. §-a értelmében, amely az alperes részéről teljesítendő fizetésekre nézve azt rendeli, hogy azok nyilvánvalóan a vállalkozó cég által kiállított nyugták ellenében teljesítendők és amelyre nézve az ítéleti tényállásban nincs megállapítva, hogy engedményezés folytán a felek között a nyugták kiállításának módjára nézve eltérő megállapodás létesült volna, alperes a fizetéseket az engedményezés után is, még pedig nyilván az érdekelt felek megegyezésének megfelelően, csupán olyan nyugtákra teljesítette az engedményes részére, amelyek az engedményező cég aláírásával (cégjegyzésével) is el voltak látva. A fellebbezési bíróság ítéleti tényállásában meg van állapítva, hogy az engedményező cégnek a nyugtákon való aláírásával (cégjegyzésével) az engedményező részéről S. J. volt meghatalmazva; de az is meg van állapítva, hogy az engedményező az 1916. évi május 31-én kelt 9 •/• alatti levélben arról értesítette alperest, miszerint S. J.-től a meghatalmazást megvonta és alperest megkereste, hogy a jövőben csupán maga az engedményező által aláírt, illetve cégjegyzésével ellátott nyugtákat, beadványokat stb. fogadjon el. Minthogy pedig a fellebbezési bíróságnak e részben helyes jogi álláspontja szerint a szóbanforgó meghatalmazás a H -/• alattiban kikötött visszavonhatatlanság dacára is a meghatalmazó részéről bármikor vissza volt vonható, még pedig, bár a H •/. alatti meghatalmazás közjegyzőileg hitelesített alakban van kiállítva, a visszavonás 9*