Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)
sz. Szerződés 109 teljesítését sürgető leveleiben alperest kártérítéssel s a kötbérre vonatkozó szerződési jogának gyakorlásával fenyegette ugyan, mégis alperestől a teljesítésre engedett ujabb határidőkben eszközölt utólagos teljesítést mindannyiszor elfogadta, azt azonban, hogy az utólagos teljesítés elfogadásakor a kötbérre vonatkozó igényét fenntartotta volna, nem bizonyította, már pedig a késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér követelhetésének előfeltétele az, hogy az utólagos teljesítésre adott határidőben szolgáltatott teljesítés elfogadása alkalmával a kötbérre vonatkozó igény kifejezetten fenntartassák, és mert a szerződésileg kötelezett kötbér különben is csak akkor követelhető, ha a követélő felet a szerződés teljesítése körül mulasztás nem terheli, felperes azonban az elsőbíróság ítéletének vonatkozó megfelelő ténymegállapítása szerint a fizetési feltételeket alperes irányában maga sem tartotta be. 455. szám. A kötbér nagysága, ha annak mérsékléséről a szerződő felek le Kötbér is mondtak, kérelemre mérséklendő oly módon, hogy az a szerződés- mérsék szegéssel okozott anyagi hátránnyal feltűnő aránytalanságban ne legyen. E. H. 1914. évi október hó 15.-én G. 82./1914. sz. Elnök: Havass Károly kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Avedik Simon kir. kúriai bíró, lényvázlat: Felperes arra alapította keresetét, hogy alperes, akit mint színésznőt az ő színtársulatához szerződtetett, a szerződés teljesítését jogos ok nélkül megtagadta s eként a szerződést megszegte. Felperes kárát 6,000 koronában számította fel. A szerződés szerint kötbér volt kikötve, melynek mérsékléséről a felek lemondottak. Az alsóbíróságok marasztaló ítéletet hoztak. Határozat: A kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét alperes felülvizsgálati kérelme következtében feloldja és ugyanazt a bíróságot tárgyalás tartására, a tényállás tüzetes megállapítására és arra utasítja, hogy a per érdemében új ítéletet hozzon. Indokolás: Panaszolta alperes, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azáltal, hogy a szerződésileg kikötött kötbér mérséklése iránti kérelmével elutasította. Ez a panasz alapos. Jogszabály ugyanis, hogy a kötbér nagysága, ha annak mérsékléséről a szerződő felek le is mondtak, kérelemre mérséklendő oly módon, hogy az a szerződésszegéssel okozott anyagi hátránnyal feltűnő aránytalanságban ne legyen.