Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

106 Magánjog 453. által a Pp. 507. §-ának megfelelően elfogadott és meg sem támadott elsőbírósági ítéleti tényállás szerint alperesek a szállítani kötelezett 200 hordó hengerolajnak 64.380 K árát még az árú szállítása előtt felvették és azután meg nem felelő árút szolgáltattak s a felperes ebből eredőleg az F) alatti okirat aláíratásával csupán azt követelte, hogy alperesek ismerjék el a szállított árúnak meg nem felelő voltát, fizessék vissza az előre felvett vételárat részletekben, vállalják magukra az okozott költség megtérítését és kötelezzék magukat az eredeti vételi ügyben meghatározott árunak kifogástalan szállítására; — ennélfogva kétségtelen, hogy a felperes az alperesektől jogtalan anyagi előnyt nem követelt, amikor azt a kijelentést tette, hogyha az alperesek az F) alatti okiratban körülírt kötelezettséget el nem vállalják, ellenük csalás miatt bűnvádi feljelentést tesz. Ugyanis az alperesek mindarra, amit az F) alatti okiratban magukra vállaltak, a meg nem felelő árú szállítása következtében amúgyis kötelezve voltak. Jogellenes fenyegetés hiányában lelki kényszerről sem lehet szólani és így az alperesek e címen az F) alatti okiralban foglalt jogügyletet meg nem támadhatják és nem érvényteleníthetik. 453. szám. Kiskorú ne- A kiskorú nevében kötött hagyatéki egyesség azon az alapon, vében kötött hogy a kiskorú kellően képviselve nem volt, még akkor is megtámadegyesseg. j,^^ j,a az egyességet az árvaszék jóváhagyta. Az egyesség csak a kiskorú részéről és nevében támadható meg. A bíróság vizsgálat alá veheti azt a kérdést is, hogy a kiskcrú részéről kötött ügyletben megfelelő-e a visszteher ? E. H. 1917. évi február hó 7-én. P. I. 7.855 1916. sz. Elnök: Laliossevits János kir. kúriai bíró. Előadó : Pap István kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az 1910. évi február hó 8-án elhalt J. J. gyermekei közül kisk. felperes az örökhagyó első házasságából származott, míg a II., III., IV. r. alperesek az örökhagyó második feleségétől, az í. r. alperestől születtek. A kiskorú gyermekek és az özvegy közt az 1913. dec. 31-én tartott hagyatéki tárgyaláson az a megállapodás jött létre, hogy a hagyaték fele részére illesse az özvegyet az özvegyi jog. Ezen a hagyatéki tárgyaláson a kiskorúakat ugyanaz az ügygondnok képviselte. Az árvaszék az egyességet jóváhagyta. Az örökhagyó apját tartás illette fiaival, az örökhagyóval és ifj. S. H.-val szemben. Az I. r. alperes a hagyatéki tárgyaláson felemlítette, hogy ezt a kikötményt felerészben ő köteles visel-