Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)
sz. Törvényes öröklés 63 bocsátása s elvont hasznok megtérítése iránt keresetet indítottak a birtokban levő ifj, B. Miklós özvegyeként hátramaradt L. Katalin ellen (aki újabban K. Jánossal lépett házasságra) és ennek szintén birtokban levőnek tekintett második férje K. János ellen is. Az elsöbíróság a felperesnek örökösödési jogát a tőlük származó szóbanforgó hagyatéki ingatlanokra megállapította, s azokat ági örökösödés címén a felperes nagyszülők tulajdonának mondotta ki; ellenben a keresetet a birtokbaadás és elvont haszon megítélése iránti részében elutasította és ezt az elutasító rendelkezést az említett házassági szerződésben foglalt megállapodásra alapította. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletének e részben megváltoztatásával a felperesek birtokbaadás iránti kereseti kérelmének is helyt adott: mert L. Katalin újból férjezett K. Jánosné első férjének hagyatéki ingatlanait a H) alatti házassági szerződés szerint csak az esetben lett volna jogosult haszonélvezni, amennyiben férje után gyermek nem maradt volna hátra; ez az eset azonban be nem következett, s e mellett azokhoz az ingatlanokhoz másodszori férjhezmenetele folytán özvegyi jogát is elvesztette. A m. kir. Kúria határozata: A másodbíróság ítélete a tekintetben, hogy alperesek a felperesek részére megítélt ingatlanoknak felperesek birtokába bocsátására köteleztettek, megváltoztattatik és e részben az elsőbíróság ítélete hagyatik helyben stb. Indokok: A H) alatti házassági szerződés V-ik pontjában foglalt az a kikötés, hegy az egyik házastársnak gyermektelen elhalta esetén a hátramaradt házastárs az egész vagyon haszonélvezetében marad és az örökösök közötti felosztás csak mindkét házastárs elhalta után fog történni, okszerűen a jelen esetre is kiterjed, amidőn gyermek hátramaradt ugyan, de ez 12 éves korban, végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt; mert kizártnak tekintendő, hogy felperesek azon esetre, ha az általuk megajándékozott fiú után gyermek marad, olyan esetleges vagyoni előnyt kívántak volna a maguk javára fenntartani, amelyről I. r. alperes javára lemondtak azon esetre, ha gyermek egyáltalán nem marad hátra és felperesek válaszukban maguk is úgy magyarázzák az említett kikötést, hogy az azon esetre is kiterjed, ha gyermek hátramarad ugyan, de kiskorúságában elhal; abbeli magyarázatuk pedig, hogy a fentebbiek által csak az özvegység tartamára terjedő haszonélvezet köttetett volna ki, a szerződés által meg van cáfolva.