Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)
64 Magánjog 245. Nem bizonyít I-sö r. alperes ellen, hogy haszonélvezetét gyermekével szemben fenn nem tartotta, mert azt H) alatti szerződés alapján nem is tehette; de abból, hogy jogait gyermekével szemben nem érvényesítette, különben sem következnék, hogy ezekről gyermekének kiskorúságában történt elhalálozása esetére is harmadik személyekkel szemben lemondott volna. Az ügy ily állásában az ingatlan birtoka felperesek részére 1. r. alperes részére életében megítélhető nem lévén, a másodbíróság ítélete vonatkozó részében meg volt változtatandó. 3. Végrendeleti öröklés. 245. szám. Saját kézzel Az 1876 : XVI. t.-c. 1. §-a a) pontjában foglalt rendelkezésnek írtvégrende- nem lehet tulajdonítani más értelmet, mint hogy a végrendelkező által let. pusztán a végintézkedés írandó egész terjedelmében önkezűleg, a keletre, mint külön kellékre tehát ez a rendelkezés nem vonatkozik. E. H. 1900. november 27-én, 3255/1900. P. sz. Elnök: Szabó Miklós a kir. Kúria elnöke. Előadó: Béres János kir. kúriai bíró. Tény vázlat: Az 1896. évi január hó 28-án elhalt örökhagyónak 1894. évi május hó 21-én kelt, két tanú által előttemezett és a végrendelkező által sajátkezüleg írt és aláírt írásbeli magánvégrendelete alaki szempontból azon az alapon is megtámadtatott, hogy az nem felel meg az 1876 : XVI. t.-c. 1. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezésnek, amennyiben a végrendelet keltének a kitüntetése a végrendelkezőnek nem sajátkezű aláírása. Eltekintve a. többi megtámadási alapoktól, az alsóbíróságok a végrendeletet érvényesnek mondották ki; mert a keltezés csak több végrendelet létezése esetében bírván jelentőséggel a jelen esetben, midőn az örökhagyó után csak egy végrendelet maradt, az a körülmény, hogy a kelet nem az örökhagyó kezétől származik, a végrendelet érvénytelenségét nem vonhatja maga után. Határozat: A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperesek az 1898. évi október hó 22. napján felvett tárgyalási jegyzőkönyvben beismerték, hogy örökhagyó végrendeletét a kelet kivételével egész terjedelmében önkezűleg írta és aláírta. Az 1876: XVI. t.-c. 5. §-ának azon kívánalmából, hogy a